A koronavírus-világjárvány kezdetekor dr. Lin már 17 éve dolgozott a Washington állambéli St. Joseph's kórház sürgősségi osztályán. A járvány persze sok új, addig ismeretlen dologgal járt, ami több kórházat is felkészületlenül ért. Lin pedig számtalan ötlettel és javaslattal kereste meg az osztály és a kórház vezetését is, de úgy érezte, minden alkalommal süket fülekre talál. Tanácstalanságában úgy érezte, mégis tennie kellene valamit, így elkezdte Facebook-oldalán is megosztani gondolatait.

Először azt, hogy a kórház portásának is maszkot kellene hordania. Ezt a javaslatát a kórház eleinte elvetette, mert – indoklásuk szerint – nem akartak pánikot kelteni. A Facebook-poszt után azonban dr. Lin azt tapasztalta, hogy a portások már maszkban fogadják a beérkezőket. Először véletlennek tartotta az egybeesést, de mindenesetre több ötletét is megjelentette Facebook-poszt formájában, és legnagyobb meglepetésére egyre több ötletéből valóság lett, a kórház bevezette újítási javaslatait az ellátás biztonságosabbá tételére. Tette mindezt annak ellenére, hogy nem beszéltek ezekről Linnel. 

Úgy tűnt, mintha a kórház vezetése olvasta volna a Facebook-posztjaimat

– nyilatkozta dr. Lin az esetről. Sokáig azonban nem örülhetett. Néhány nap múlva közvetlen felettese megkérte, hogy távolítsa el a posztokat. Lin ezt megtagadta, és innentől kezdve biztos volt benne, hogy kirúgják. Igaza is lett. Néhány nappal később, tíz perccel munkaidejének kezdete előtt kapott egy SMS-t, melyben tudatták vele, hogy nem kell munkába állnia. Hivatalosan nem rúgták ki, de közölték vele, hogy ezentúl egy másik munkahelyen, más munkakörben számítanak majd rá. 

A kórház orvosigazgatója, dr. DeCarlo annyit mondott el az ügyben, hogy szerinte lett volna a lehetőség dr. Lin számára, hogy aggodalmát az igazgatósággal közölje, ne pedig a Facebook-olvasótáborával.

Pánikot keltett! Azt a benyomást ébresztette a betegekben, hogy a kórház nem biztonságos.

Dr. Lin utolsó észrevétele az volt, hogy szerinte elfogadhatatlan, hogy a koronavírustesztek eredményére sokszor tíz napot is kell várni, mert azokat egy kaliforniai laborba küldik ahelyett, hogy közelebbi helyen végeznék el. A kórház ezt is megfogadta, de már dr. Lin nélkül. 

Dr. Lin nem az egyetlen orvos, aki a Covid-járvány és a közösségi oldalak kombinációjának köszönheti elbocsátását. Így járt dr. Samantha Houston is, Mississippi államban, aki N95-ös védőmaszkok adományozását kérte közösségi oldalán a kórház nővérei számára. „Minden esetben elküldtek, amikor több maszk beszerzését javasoltam a kórháznak. Ezért fordultam a közösségi médiához” – mondta az esetről az orvos, akit szintén kirúgtak véleményalkotása miatt.

Hasonlóan járt Arizonában dr. Cleavon Gilman. Az ő ügye kavarta talán a legnagyobb port, még Biden elnök is bekapcsolódott a folytatásba. Gilman veszte nem a Facebook lett, hanem a Twitter. Itt tette közzé ugyanis, hogy nemcsak az ő kórházában, de egész Arizona államban sincs egyetlen szabad, intenzív osztályos ágy sem. Ezért nem tud mit kezdeni a kritikus állapotban levő betegeivel, felvenni sem tudja őket, illetve más kórházba irányítani sem. Ezt műszakja végéhez közeledve posztolta a Twitteren.

Másnap reggel két dolgot figyelt meg. Az egyik az volt, hogy rengetegen osztották meg a posztját, a másik pedig, hogy nem engedték be a kórházba. Valószínűleg persze az sem tett jót az ügynek, hogy posztjához Doug Doucey-t, vagyis Arizona állam kormányzóját is tegelte. A sztori később megjelent Arizona legnagyobb hírlapjában, majd Oprah Winfrey, Amerika egyik legbefolyásosabb televíziós személyisége felajánlotta, hogy dr. Gilman és családja számára üdülést fizet. Oprah-t pedig Joe Biden követte, aki telefonon is beszélt az orvossal, és hősnek nevezte. A kórház a hatalmas nyomás hatására végül magyarázkodni kényszerült, és félreértésről beszélt, az orvosnak pedig felajánlotta, hogy visszaveszi. 

A jelenség hazánkban sem ismeretlen, 2018-ban egy ügyészt bocsátottak el Facebook-bejegyzések miatt. Ő végül nem hagyta magát, később vissza is szerezte állását.