Magyarország erős növekedési jeleket mutat az idei évben - állapította meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) magyar gazdasági helyzetről szóló országjelentése, amelyet pénteken hoztak nyilvánosságra.
Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára a jelentést bemutató sajtótájékoztatón kijelentette:
a magyar gazdaság számára a legnagyobb kockázatot nem a gazdasági tényezők, hanem a koronavírus-járvány negyedik hulláma jelenti.
Alvaro Pereira, az OECD közgazdasági főosztályának országjelentésekért felelős részlegének szakértője online előadásában megerősítette, hogy a jelentés szerint Magyarország erős gazdasági növekedési jeleket mutat annak ellenére, hogy a legtöbb országhoz hasonlóan a koronavírus-járvány tavaly súlyosan visszavetette a gazdasági növekedést.
idén tavasszal a 3 százalékos inflációs cél fölé emelkedett a magyarországi pénzromlás üteme és az inflációs nyomás továbbra is magas. Az elöregedő magyar társadalom miatt egyre kisebb méretű és egyre idősebb lesz a magyar munkaerő-állomány, ami tovább növeli a nyugdíjas réteghez kapcsolódó állami költségvetési kiadásokat – mondta Alvaro Pereira.
A közgazdász arról is beszélt, hogy 2020-ban a magyarországi munkanélküliségi arány nőtt, de az EU-s átlagnál kisebb mértékben. Úgy vélte, hogy a bérnövekedés az elmúlt évekhez hasonlóan 2021-ben is stabil lesz, hozzátéve, hogy a termelékenységnek -, amely az OECD átlagnál jóval alacsonyabb - a bérnövekedéssel párhuzamosan kell emelkednie.
Kiemelte, hogy a szegényebb keleti és délnyugati országrészekben jóval alacsonyabb a foglalkoztatottság és magasabb a munkanélküliség, jelentősek a regionális különbségek. Kitért arra is, hogy a magyarországi szakképzésben nagyon alacsony a gyakornoki programban vagy iparitanonc-rendszerben végzettek aránya, pedig az egyébként is stabil magyar ipari és szolgáltatási szektort ezzel tovább lehetne erősíteni.