A lakóingatlanok döntő többsége magánkézben van, és sokszor a családok egyetlen jelentős vagyontárgyát jelenti. Ilyen társadalmi viszonyok között nem jöhet szóba az általános, országos ingatlanadó. Akkor sem, ha nemzetközi szervezetek és a baloldal ezt sürgetik – mondta a Magyar Nemzetnek a pénzügyekért felelős államtitkár.

Gion Gábor a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb országtanulmányáról szólva azt mondta: az OECD és a kormány álláspontja a legtöbb kérdésben egyezik. Néhány változtatás van csupán, amelyet az OECD melegen ajánl, de a kormány nem fogad meg, mivel egészen másként látja a kérdést. Az egyik ilyen pont az országos, általános ingatlanadó hazai bevezetése, amit a nemzetközi szervezet régóta szorgalmaz.

Az államtitkár hangsúlyozta: ez az adónem egyszerűen nem való Magyarországra, már csak azért sem, mert a lakóingatlanok kilencven százaléka magánkézben van. Sok családnál az ingatlan az egyetlen nagy értékű vagyontárgy. Az adószabályok nem szakadhatnak el a társadalmi viszonyoktól, az ingatlan nálunk társadalmi szempontból egyszerűen nem adóztatható meg.

Eltérő állásponton van a kormány és az OECD a munkanélkülieket megillető támogatás hosszúságáról is. A nemzetközi szervezet szerint hazánk a kelleténél rövidebb ideig folyósít segélyt. A nézetkülönbség abból adódik, hogy a kormány felfogása szerint nem segélyt kell adni, hanem lehetőséget kell teremteni ahhoz, hogy az érintettek minél gyorsabban munkát találhassanak

– ismertette Gion Gábor, aki szerint a folyamatok a kormány álláspontját támasztják alá. A legfrissebb adatok szerint Magyarország újra foglalkoztatási csúcsot döntött, a rendszerváltozás óta nem dolgoztak annyian, mint most.

A koronavírus-járvány esetleges negyedik hulláma kapcsán hangsúlyozta: nem a gazdaságra káros korlátozásokkal és lezárásokkal szeretné megfékezni a kormány a negyedik hullámot, hanem átoltottsággal.

A következő időszak kilátásairól szólva úgy vélekedett: komoly tartalékok vannak a gazdaságban, az egyiket a beruházások jelentik. Jelenleg 6600 milliárd forintnyi termelőkapacitás-fejlesztés folyik az országban, ebből 2200 milliárdnyi a pandémia alatt kezdődött. Az adat alapján a helyzet olyan, mintha nem is lett volna válság. A másik fontos forrást az adhatja, hogy a lakosság komoly összegeket takarított meg. A fogyasztók bizalma, bátorsága lassan visszatér, megindulnak a nagyobb vásárlások, a félretett összegek így nagy lökést adhatnak a gazdaságnak.

(Borítókép: Gion Gábor felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. február 20-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)