Nigériában hiába tiltják a kriptopénzeket, a magas infláció miatt az afrikai ország mégis a második legnagyobb bitcoinpiaccá vált a világon.
Februárban a nigériai kormány betiltotta a kriptodevizás tranzakciókat az engedéllyel rendelkező bankoknál. Július végén pedig bejelentették egy új, államilag ellenőrzött digitális valuta kísérleti tervét, azt remélve, hogy ezzel is elveszik a kedvét a kiskapukat keresőknek. Ugyanakkor a tiltás nem érte el a várt hatást, a nigériai kriptotulajdonosok megtalálták a kiskapukat.
A tiltás eleinte csapás volt a kriptobrókereknek, mert a kereskedelmi bankokra támaszkodva megkönnyítették a tranzakciókat eladók és vevők között – idézi a Guardian Marius Reitzet, a Luno igazgatóját.
Azonban sok ügyfél is talált megoldást
– tette hozzá.
Az afrikai ország igen magas inflációval küzd: július elején a Coindesk arról írt, hogy a helyi fizetőeszköz, a nigériai naira pénzromlásának üteme 18 százalék – 2021-re éves átlagban pedig 17 százalékot vár az Economist Intelligence Unit elemzője a tavalyi több mint 13 százalékot követően. Így sokan alternatív megoldásokat kerestek.
Az óriási kereslet miatt előbbihez nehéz hozzájutni Nigériában, míg a februári tiltás miatt utóbbi használatát sem könnyítette meg a helyi vezetés. Pedig olyannyira elterjedt fizetőeszközzé váltak a kriptodevizák, hogy a Statista márciusban publikált felmérése szerint
majdnem minden harmadik nigériai (32 százalék) használt vagy birtokolt már kriptodevizát 2020-ban.
Ez pedig világviszonylatban tavaly a második legnagyobb bitcoinpiaccá tette Nigériát. A rangsorban az első az Egyesült Államok, míg a dobogóra Kína fért még fel.
A hatóságok tudják, hogy a kriptopiac kicsúszott az ellenőrzésük alól, és ez félelmet kelt bennük, mert nem szoktak ilyen helyzetben lenni
– idézik az egyik nigériai kriptokereskedelmi-platform – neve elhallgatását kérő – operátorát. Szerinte a hatóságok tudják, hogy nem igazán képesek megállítani a kriptodevizákkal való kereskedést.
A kormányzati tiltás miatt Marius Reitz szerint sok tranzakció „a föld alá került”, aminek az a következménye, hogy rengeteg nigériai kevésbé biztonságos, kevésbé átlátható platformokon – például Telegramon vagy WhatsAppon – kereskedik egymással. Ezzel a nigériai kormány csak azt érte el, hogy kevésbé lát rá a piacra – ahogy a fogyasztók is nagyobb veszélynek vannak kitéve, könnyebben csaphatják be őket, ráadásul a károsultaknak sincs hová fordulniuk, hiszen február óta eleve tiltott tevékenységről van szó.