Egy keresett programnyelvhez értő szenior fejlesztő havi bérigénye ma Magyarországon 1,35 millió forint. Ez 15 százalékkal több, mint a koronavírus-járványt megelőző időszakban. A pandémia ugyanis digitalizációs dominóhatást indított el, melynek következtében soha nem látott ütemben nő az informatikai szakemberek iránti igény.

A home office elterjedése a külföldi munkavállalás eddigi akadályait is ledöntötte. Olyan vállalatok jelentették be az örök távmunka lehetőségét, mint a Microsoft, a Facebook vagy a Twitter. A munkaerőért folyó verseny globálissá vált. Mindennek következményeként megugrott az IT-szakemberek bérigénye Magyarországon is. Míg 2019-ben bruttó egymillió-kétszázezer forintot kértet itthon az ilyen munkáért, ma egymillió-háromszázötvenezret. 

A hazai vállalkozások egyre nehezebben bírják a jó szakemberekért folyó versenyt. A pandémia után még inkább globálizálódó munkaerőpiacon tulajdonképpen a világ összes cégével kell versengeni a szakemberekért. A megoldás érdekében a munkaadóknak olyan ajánlatokat kell kidolgozni, amik a nemzetközi piaci összehasonlításban is vonzók lehetnek.

– számolt be tapasztalatairól az Indexnek Pulay Gellért, informatikai keresésekre specializálódott HR szakértő, aki szerint a helyzet megoldásához bővíteni kell a munkaerő kínálatot IT-szakmai képzések és átképzések növelésével. Ehhez azonban meg kell változtatni a társadalomban berögzült előítéleteket, amelyek szerint az informatika csak kockáknak való. 

Az ITmap.hu pályorientációs portál alapítója szerint további lehetőség a versenyképesség javítására az állami szerepvállalás növelése, adókedvezmények és az oktatás fejlesztése révén. Előbbire példa Románia, ahol adókedvezmények nyújtásával eredményesen ösztönzik a hazai munkavállalást. De a napokban újraindult ingyenes informatikusképzés is hozzájárulhat a szakemberhiány megoldásához.