Miniszteri viszontválasz Szél Bernadettnek. Sürgette a 12–18 évesek oltásfelvételét is.
A lakosság egy része nagyon motivált a harmadik oltás felvételében, mert megértették, hogy a negyedik járványhullám megelőzésében ennek rendkívüli jelentősége van – mondta legújabb, a közösségi médiában közzétett videójában Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. Arra nem tért ki, hogy azért van szükség a harmadik oltásra, mert sok idős ember szervezetében nem termelődött a vírus elleni védettséghez szükséges mennyiségű ellenanyag a második oltás után sem. A lakosság egyébként annyira átérzi ennek fontosságát, hogy Budapesten elfogytak az antitesttermelést felpörgető oltásra szóló időpontok.
A miniszter szerint fontos lenne a 12–18 év közötti korosztály mintegy 580 ezer tagjának minél szélesebb körű oltása is, mivel a gyerekek nemcsak vírushordozóként veszélyeztetik a védettséggel nem rendelkezőket, de azért is, mert az Indiában azonosított, de már Magyarországon is terjedő delta-variáns világszerte egyre több esetben okoz ebben a körben is súlyos lefolyású, akár kórházi kezelést igénylő megbetegedést. Kásler Miklós közölte: eddig a korosztály 33 százaléka kapta meg az oltását, de további jó alkalmat jelent majd a vakcinázásukra az iskolakezdés elé időzített, központi oltási kampány is.
Az Életközelben elnevezésű sorozata legújabb epizódjában a miniszter reagált Szél Bernadett e heti bejegyzésére is, amelyben az ellenzéki képviselőnő kitartóan próbálta megtudni, hogy pontosan milyen kutatási eredmények születtek eddig az EMMI által elrendelt vakcinahatásossági vizsgálatokban.
Kásler Miklós amellett, hogy többször is kifogásolta a képviselőnő által megfogalmazottak hangnemét, hangsúlyozta azt is, hogy Szél Bernadett nem érthet az orvosi kutatások etikai vonatkozásaihoz. Kijelentette, hogy az általa elrendelt „kétkarú vizsgálat” eredményeit a kormány folyamatosan figyelembe vette és veszi a járványvédelmi intézkedések meghatározásakor, ám a nagyközönség majd csak akkor ismerheti meg őket, ha a lektorált, opponált eredmények egy neves orvosi szaklapban is megjelennek.
A tárcavezető ígéretet tett rá, hogy az adatokat nyilvánosságra hozzák, amint a tudományetikai feltételek adottak lesznek rá. Mint mondta, a vizsgálatsorozat egyik része azzal kapcsolatos, hogy 2021. január 22. és június 10. között a két vakcinával beoltott magyarok fertőzöttségi és halálozási adatait elemezték. Ennek alapján a miniszter állítja, hogy mind az öt, Magyarországon beadható vakcina 85–90 százalékban megelőzte a fertőzés kialakulását.
A halálozások megelőzésében pedig, ismételten mondom, 90 százalék fölötti volt az eredményesség minden vakcinánál, beleértve a keleti vakcinákat is. Az idős korosztályban is ez volt a jellemző a keleti és a nyugati vakcinákra is
– jelentette ki Kásler Miklós. Beszélt arról is, hogy ebben az időszakban 14 ezer magyar halt meg koronavírus-fertőzés miatt vagy azzal összefüggésben, de a széles körű vakcinakínálat miatt tízezer ember életét sikerült megmenteni, ebből 4000-4500-at a Sinopharm- és a Szputnyik V vakcináknak köszönhetően.
A kétkarú vizsgálat másik vonulata a vakcinák által termelt antitestes és sejtes immunitás szintjét méri. A tárcavezető szerint a vakcináció előtt vett mintákhoz képest vizsgálják az első oltás után 30 nappal, a második oltás előtt, majd azt követően is 30 nappal és ezután havonta a vizsgált paraméterek alakulását.
Kásler Miklós reagált Dobrev Klára kisnyugdíjasok halálával kapcsolatos járványvédelmi kritikáira is. Közölte, hogy egy japán újság, ami a magyar járványkezelést a világ harmadik legsikeresebbjének minősítette, hozzáértőbben ítéli meg szerinte a harmadik hullám alatti magyar intézkedéseket, mint a DK európai parlamenti képviselője. A miniszter kijelentette azt is, hogy érti, hogy a baloldal politikai tőkét akar kovácsolni a jelenlegi helyzetből, de ezt ne emberi életek árán tegye.