A megyei lakásárak 12,7, a megyeszékhelyeken kínált ingatlanok ára 16 százalékkal nőtt tavaly nyár óta. Megyei bontásban Zalában és Hevesben is hatalmasat nőttek az árak, de Veszprém viszi a prímet, míg a megyeszékhelyek közül Észak-Magyarországon figyelhető meg meredek emelkedés.
A KSH és az MNB 2021 első negyedévére vonatkozó, közelmúltban elkészített lakásárindexe országos körképet adott arról, mit művelt a Covid a lakáspiacon. A Megveszlak.hu ingatlanportál vasárnapi blogbejegyzésében azt nézte meg, mennyit változott egy év alatt az ingatlanok kínálati ára – megyénként és megyeszékhelyekre bontva.
A használt lakások piacán 2014 óta tart az áremelkedés, a 2020-as év azonban egy, a korábbi folyamathoz képest jóval meredekebb felívelést hozott. 2020 és 2021 első negyedéve között a lakóingatlanok ára átlagosan 12,7 százalékkal nőtt, ám régiónként hatalmas volt a szórás.
A déli (14,7–14,9 százalék) és keleti (14,6 százalék) országrészekben közel dupla akkora áremelkedés figyelhető meg, mint a nyugati régióban (8,4 százalék),
az észak-dunántúli (12,1 százalék) és az északkeleti (12,6 százalék) régió pedig az országos átlaghoz közelít.
A kínálati árak akár öt–tíz százalékkal is eltérhetnek a valós eladási ártól, ugyanis sokan nem hívnak értékbecslőt, az ingatlanportálok adatai és amatőr tanácsadók segítségével lövik be a lakás árát. Lássuk, hogyan változtak a kínálati árak az elmúlt egy évben!
A piacon jelenleg Jász-Nagykun-Szolnok megyében találkozhatunk a legkedvezőbb viszonyokkal, ugyanis itt tízszázalékos csökkenés látható, ez az egyetlen megye, ahol nem mérhető áremelkedés. Visszafogott növekedés látszik Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Vas megyében, illetve Budapesten, a felsorolt régiókban két–öt százalékkal nőtt az ingatlanok kínálati ára. A középmezőny alja Győr-Mosonnal kezdődik (nyolc százalék), és összesen tíz megyét lehet ide sorolni.
A legnagyobb drágulást öt megyében mérték: Komárom-Esztergomban (21 százalék), Nógrádban (23 százalék), Zalában (23 százalék), Hevesben (24 százalék) és Veszprém megyében. Az éllovas Veszprém megyében 35 százalékos áremelkedést látunk. Aki sűrűn megfordul a Balaton északi partján, és beszélget a helyiekkel, sorjáznak a sztorik a Budapestről és a többi nagyvárosból a Balaton partjára menekülőkről, a koronavírus-járvány és a vele járó home office itt formálta át leginkább az ingatlanpiacot.
A megyei kínálati lakásárak mellett érdekes képet mutatnak a megyeszékhelyek lakásárai (az elemzésben Pest megyében a legnépesebb települést, Érdet választották).
Szolnok és Budapest a sereghajtó (három-három százalék), de a nyugati országrész nagyvárosaiban is csekélyebb árnövekedés figyelhető meg, mint keleten és északon. A top 5-be épp befért Veszprém (21 százalék), alig előzi meg Debrecen (22 százalék). Miskolcon már közel harmadával magasabb áron (29 százalék) lehet lakást venni, mint a korábbi egyéves időszakban.
A legmeredekebb áremelkedést viszont Tatabányán (37 százalék) és Salgótarjánban lehet látni.
Nógrád megye székhelyén megközelítette az ötven százalékot a növekedés mértéke (48 százalék), az egész megyében mért áremelkedést láthatóan a megyeszékhely húzta fel.
A megyeszékhelyek átlagos kínálati áremelkedése (16 százalék) meghaladja a megyék országos átlagát.