A bázishatás és a kedvező gazdasági folyamatok miatt kiugróan magas második negyedéves GDP-növekedési adatot vár az elemzői közösség a kedd reggeli KSH-adatközlésnél. Bőven meglehet majd a gyermekes családoknak ígért személyijövedelemadó-visszafizetéssel kapcsolatos kormányfői ígéret feltételéül szabott 5,5 százalékos éves bővülés is.
Orbán Viktor miniszterelnöknek köszönhetően a tőzsdeügynökök, makroelemzők és a gazdaságirányítás mellett idén kivételesen a lakosság is árgus szemekkel figyel a GDP-mutatók alakulására. A kormányfő a 2022-es költségvetés megszavazását követően ugyanis váratlan húzással egy konferencián ígéretet tett arra, hogy amennyiben a 2021-es éves gazdasági növekedés üteme eléri az 5,5 százalékot, jövő év elején a gyermeket nevelő családokban az érintettek bizonyos feltételekkel visszakapják év elején a befizetett személyi jövedelemadójuk összegét. Innentől sokan érdekeltek lettek a mutatók követésében.
Persze addig még sok víz lefolyik a Dunán, és kérdéses az is, hogy a kedvezmény feltételeiről szóló végleges jogszabály megszületéséig még mennyivel szűkül a jogosultak köre. Azt viszont a javaslat hallatán szinte egyetlen makroelemző sem vitatta, hogy a kormányfő ne ment volna biztosra, és ne olyan GDP-növekedési határszámhoz kötötte volna az adó-visszafizetést, ami nagy valószínűséggel ne teljesülhetne 2021-ben.
A prognózisokban szereplő éves növekedéssel kapcsolatos várakozások eddig dinamikusan emelkedtek a járványhullámokkal, valamint az iparialapanyag-ellátás akadozásával kapcsolatos kockázatok ellenére is. A Portfólió által a friss, második negyedéves adatok keddi közlése előtt megkérdezett elemzők prognózisai alapján számított konszenzus szerint
az idei első háromhavihoz képest két százalékkal bővült a gazdaság, míg éves szinten 6,8 százalékos GDP-növekedést valószínűsítenek.
A publikálandó adatok függvényében akár azt is elképzelhetőnek tartják, hogy már az idei második negyedévben elérte a válság előtti, 2019-es szintet a GDP.
Miután azonban 2020-ban a koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesés elsősorban a második negyedévi adatokban jelentkezett, történelmi, 13 százalékos zsugorodást okozva, ezért a bázishatás miatt várhatóan a visszapattanás is két számjegyű lesz.
Az elemzők várakozásai itt már sokkal jobban, 14–18 százalék között szóródnak.
Az adatok alakulását azért nehéz megtippelni, mivel a statisztikákat nemcsak a bázishatás, hanem az is torzítja, hogy a statisztikai adatfelvételt is teljesen felborította a járvány, valamint a korlátozások miatt megváltozó ipari és lakossági tevékenység. Emellett erős befolyásoló hatása van annak is, hogy az egyes járványvédelmi korlátozások feloldására eltérő időpontokban került sor 2020-ban és 2021-ben. Egyebek között ezért nehéz például a szolgáltatások alakulásával kapcsolatos prognózisokat készíteni, és ez alapján megbecsülni, milyen arányban járulhatnak hozzá a gazdaság növekedéséhez.
Az már most látszik, hogy elsősorban az ipari termelés a növekedés motorja, lévén amíg 2021 első negyedévében éves alapon 3,9 százalékkal bővült 2020 azonos időszakához képest, addig a második negyedévben negyven százalékos bővülést mutat a statisztika.
Ugyanis tavaly csak az első negyedév végén jelent meg a járvány Magyarországon, ami aztán a következő három hónapban harmincszázalékos zuhanást okozott a gyárak leállása miatt. Ez utóbbit kompenzálja a 2021-ben év/év összevetésben mért negyvenszázalékos bővülés. Az év hátralévő részében pedig akár új, a válságintézkedések eredményeképp létrehozott kapacitások, gyárak, üzemek termelésbe lépése is hozzájárulhat a növekedéshez.
Szintén jelentős hatása lehet a második negyedéves GDP-adatra a lakossági fogyasztás bővülésének is, amit részben a béremelések – beleértve például az orvosokét is –, illetve jelentős részben a hitelmoratórium miatt megspórolt és a lezárások alatt elköltetlen jövedelem felélése pörget. Az általános hitelmoratórium szeptember végi kivezetésével kapcsolatos bizonytalanság – a jegybank januárig kitolta a banki osztalékfizetési tilalmat, ami arra utal, hogy valószínűleg meghosszabbítja a moratóriumot a kormány –, illetve az újabb járványvédelmi lezárások kockázata csak kis mértékben rontja az év hátralévő hónapjaival kapcsolatos GDP-növekedési várakozásokat. Ezeket az adatokat ugyanis már egy eleve magasabb, 2020-as bázishoz mérik majd.