Szeptember 1-jétől a Magyar Villamos Művek (MVM) veszi át az ELMŰ-ÉMÁSZ fogyasztóit. A végelszámolás határideje a napelemes ügyfelek egy részénél kellemetlen meglepetést tartogat, hisz beleesik a legmagasabb termelési időszakba, így azok, akik a tavaszi időszakban kötötték a szerződésüket, búcsút mondhatnak a kedvező szaldós elszámolásnak és több tízezer forintnak.
Magyarországon mintegy 100 ezer háztartás használ napelemet. Mivel a napelemből érkező energiát be lehet táplálni az elektromos hálózatba, vagyis a „közösbe”, így őket is érinti a szolgáltatóváltás: miután az ELMŰ-ÉMÁSZ visszaadta villamosenergia-szolgáltatási engedélyét, 2021. augusztus 31-én mindenkinek lejár a vele kötött szerződése, és szeptember 1-jétől az új egyetemes szolgáltatót már MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.-nek hívják.
A napelemes fogyasztók márciustól augusztusig termelik a legnagyobb mennyiségű energiát, a kevésbé napos hónapokban ezt a mennyiséget használják fel, és az éves szaldós elszámolás alkalmával (ha ilyen periódusban számolnak el a szolgáltatóval) kiderül, hogy többet termeltek-e, mint fogyasztottak, vagyis visszakapnak pénzt, vagy nekik kell fizetniük a többletfogyasztás miatt. Röviden ez a szaldós elszámolás lényege. A szolgáltatóváltás most sokaknál teljesen felborítja a rendet.
Egy olvasónk arról írt nekünk levelet, hogy mivel az ÉMÁSZ-nak augusztus 31-ig el kell számolnia a fogyasztóival, ő alaposan ráfarag, hisz a nyáron megtermelt többletenergiát nagyon alacsony áron fogja tudni visszaigényelni. Tavasszal, az éves elszámoláskor viszont ennek az árnak több mint dupláját kell kifizetnie kilowattonként, s ahogy írja,
a nagyobb rendszerrel rendelkező háztartások akár több 100 ezer forintot bukhatnak
a váltás miatt. Ráadásul ő nem kérhet részletfizetést a tavaszi összeg rendezésekor, mert korábban az éves elszámolást választotta. Az ELMŰ-ÉMÁSZ ügyfélszolgálata a kérdéseire csak azt válaszolta, hogy a „minisztérium ehhez hozzájárult, tehát jogosan járnak így el”, illetve hogy tudják, vannak olyan háztartások, amelyeket ez esetleg hátrányosan érint.
„A villamosenergia-törvény alapján a napelemes rendszerek úgynevezett szaldóelszámolása lehet havi, féléves vagy éves. Az éves rendszert választóknak a szerződéskötéstől számított egy évre, majd onnan évente ugyanekkor jön az elszámolás.”
Azok, akiknek tavaszra esik az elszámolás, most kárt szenvednek, mert márciustól augusztusig sokkal többet termelnek, mint szeptembertől márciusig, az éves termelésük mintegy 70 százalékát ez az időszak adja ki, így az augusztus végi elszámolás miatt most ennek az időszaknak a különbözetét veszítik el
– bontja ki a helyzetet Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke.
Forintosítsuk a problémát! Az egyik fontos tudnivaló, hogy a napelemes fogyasztók éves díja a következőkből áll össze az ELMŰ tarifája szerint, normál árszabás esetében:
A másik, hogy ugyanazon a hatósági áron kapunk visszatérítést, ha a fogyasztásunknál többet termeltünk, mint amennyit nekünk kell fizetni, ha a termelésünknél többet fogyasztottunk.
A saját napelemünk használatakor ingyenesen használjuk magát a villamosenergia-hálózatot, ahová az energiát betápláljuk. Emiatt a kerekített bruttó áramdíjból (vagyis a teljes összegből) kiesik a rendszerhasználati díj és az áfa is. Így (normál árszabás mellett) 38 forint helyett csak 13 forintot kapunk vissza, vagy fizetünk kilowattóránként.
Ha valaki augusztus 31-hez képest nagyon távol, például márciusban kötött szerződést, akkor nála most a legmagasabb termelési időszakra esik a kifizetés, a következő 7-8 hónapban viszont alig termel majd áramot az alacsony napsütéses óraszám miatt, vagyis ebben az esetben biztosan magas különbözetet kell majd befizetnie Kiss Ernő szerint.
„Egy átlagos napelemes háztartás 8,2 kilowatt teljesítményű, ezzel nagyjából 10 ezer kilowattórányi energiát tudunk termelni egy évben” – fogalmazott a szövetség elnöke.
Ezt alapul véve sokan akár 100 ezer forinttal is rosszabbul járnak most a szolgáltatóváltás miatt. Ez azonban nem az ő hibájuk, és nem is a szolgáltatóé. A szolgáltató, vagyis az ELMŰ a villamosenergia-törvény alapján teljesen jogszerűen jár most el, hiszen egyszerűen csak el akar számolni a fogyasztóval a váltás előtt.
A probléma szerinte is tisztán látható, de a napelemszövetségnek sincs ötlete arra, hogyan lehetne segíteni a pórul járt fogyasztókon. A fogyasztók egyébként nemcsak szolgáltatóváltáskor kerülhetnek ilyen helyzetbe, de akkor is, ha eladják az ingatlanjukat. Ott is a szerződéskötés dátuma dönti el, hogy az új lakó jól jár vagy bukik az éves díjfizetéskor.
Hogy hány ember járhat rosszul az ELMŰ–MVM cserével? Tavaly év végéig megközelítőleg 85 ezer háztartásban szereltek fel napelemes erőművet, ahol szaldós elszámolásban működhetett a díjfizetés. Ezeknek a harmada, vagyis mintegy 28-29 ezer háztartás található az ÉMÁSZ szolgáltatási területén. Ám azok a fogyasztók, akiknek a szerződéskötési időpontja közel van augusztus 31-hez, pénzügyileg most nyernek, nem járnak rosszul, nem éri őket veszteség.
Az ÉMÁSZ-szerződők mintegy fele tartozik ide, így összesen 14-15 ezer háztartást érint hátrányosan a mostani szolgáltatóváltás.
A fogyasztók végső elkeseredésükben megpróbálhatnak új elszámolási időszakot kérvényezni a szolgáltatónál, kérdés, hogy ezt engedélyezik-e. Ám Kiss Ernő jelzi, az biztos, hogy mindenkinek nem lehet egyszerre a díjelszámolása, hisz akkor a leolvasás is egyszerre zajlana, ezt pedig nem tudják teljesíteni a leolvasók. A nagy túlfizetéstől rettegő ügyeskedők vélhetően megpróbálnak kiskaput találni: ha például a fogyasztó önbevallásos alapon diktálja a fogyasztását, akkor olyan adatokat is rögzíthet – az elszámolásig –, amelyek révén a végén nem kell különbözetet fizetnie.
A szerencsétlen helyzeten túl a szövetség elnöke több komoly bökkenőt is sorolt nekünk. Az egyik a diktálást érinti: a fogyasztást és a termelést telefonon is be lehetne diktálni a szolgáltatónál, ám a szövetséghez napi többtucatnyi panasz érkezik arról, hogy sokszor órákig kell várni, amíg lehetőség nyílik a diktálásra. A másik rögzítési mód, ha feltöltik a fogyasztást az elektronikus ablakba, ám itt is működésképtelenségről panaszkodnak a fogyasztók. A napelemes óraállások rögzítését tehát súlyos infrastrukturális problémák nehezítik.
Bár jogszerű kártalanításra nem látszik esély, az ELMŰ-nek és az MVM-nek is elküldtük a kérdésünket, hogy ők látnak-e bármiféle kompenzációs lehetőséget, esetleg van-e megoldási javaslatuk a csapdahelyzetbe szorult fogyasztóknak.
Az MVM-től csütörtökön azt a tájékoztatást kaptuk, hogy jövő héten fognak friss információval szolgálni az ügyben. Az E.ON hosszú választ küldött nekünk, ennek röviden az a lényege, hogy jogszerűen járnak el a végelszámoláskor, így ők nem tudnak mit tenni ebben a helyzetben.
Azt írták, mivel saját kezdeményezésükre az energetikai hivatal visszavonta a szolgáltatási engedélyüket, a villamos energiáról szóló törvény előírásainak értelmében kötelességük augusztus 31-ig végszámlát készíteniük a fogyasztóiknak, a szerződések megszűnése miatt pedig egy elszámolószámlát is ki kell állítaniuk. Ahol az elszámolás eredményeként az ügyfelük több energiát táplált be, mint amennyit felhasznált, a cég ezt ki fogja fizetni, ha ez fordított, akkor a különbözetet az ügyfél fizeti a végszámla alapján.
Jelzik, az elszámolás után, szeptember 1-jét követően az ELMŰ-ÉMÁSZ már nem tudja a betáplált és felhasznált villamos energiát elszámolni. A HMKE-vel (háztartási méretű kiserőmű) rendelkező ügyfelek esetén, mivel egyedi adottságú rendszerekről, eltérő fogyasztási szokásokról, időjárási környezetről és eltérő elszámolási időszakokról van szó, az elszámolás eredménye ügyfelenként is egyedi lesz.
Frissítés: az MVM csütörtök délelőtt reagált az Indexnek, változtatás nélkül közöljük, amit írtak.
A háztartási méretű kiserőművek elszámolásával érintett ügyfelek problémájával kapcsolatosan jó ideje keressük azt a lehetséges megoldást, amely lehetőséget ad a jelenleg szigorúan szabályozott folyamatoktól való eltérésre; az ezzel kapcsolatos egyeztetések most is folynak az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. és az ELMŰ-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. között.
(Borítókép: N apkollektoros épületek Révfülöpön. Fotó: H. Szabó Sándor / MTI)