Az utóbbi években megszaporodtak az utcákon a bérelhető elektromos rollerek és az egyéb alternatív közlekedési eszközök. A KRESZ viszont máig nem foglalkozik velük. Márpedig ha minden a terv szerint halad, szeptember 1-jén szokásos rendben indul el a tanév, így szinte borítékolhatóak a konfliktusok az utakon. A Kreszprofesszor segített az Indexnek rendet tenni a káoszban.
Ahogy a kormány most épp elképzeli, hamarosan hagyományos rendben, jelenléti oktatással startol a tanév, így nagy eséllyel ismét beköszönt a várva várt közlekedési káosz az utakon. Főként a reggeli és a délutáni, kora esti sávokban. Ráadásul a járműpaletta folyamatosan újabb és újabb eszközökkel bővült az utóbbi időben, a lezárások időszakában. A legkülönbözőbb elektromos rollerek evolúciója mellett a kétkerekű padlócirkáló elektromos hoverboardok mellett már csak a Vissza a jövőbe című filmekben látható légdeszka hiányzik a közlekedési arzenálból és az utakról.
Ráadásul várhatóan egyre nagyobb divat lesz keresni a kiskapukat az egyre túlterheltebb, gyakran erősen megkérdőjelezhető minőségű hazai utakon csupa olyasmivel, ami
Az egy dolog, hogy az egyre szaporodó alternatívákhoz a jelenlegi infrastruktúra nincs kiépítve, az eredetileg 1975-ben született KRESZ máig az akkori jármű-kategorizálást követi. Vagyis azóta sem került bele egyetlen olyan szabály, amely az új generációs járművek, elsősorban az elektromos rollerek és utasaik megregulázásával foglalkozna.
Ezek után nem csoda, hogy jelenleg amivel tud, mindenki megy, amerre lát, és próbál legjobb tudása szerint túlélni az utakon. Pontos jogszabályok és egyértelmű irányelvek híján az Index megkérdezte, mit javasol Pető Attila közlekedési szaktanár, szakoktató, autósiskola-vezető, akit a szakmában legtöbbször csak Kreszprofesszorként emlegetnek.
A KRESZ-t írók valóban elaludtak, mert legalább két-három éve folyamatos beszédtéma, hogy az újonnan megjelenő elektromos eszközök helye hol van a forgalomban. Ezen belül is jelenleg az egyre szaporodó rollerekre vonatkozó pontosító szabályok hiánya okozza a legtöbb problémát
– mondta el az Indexnek Pető Attila, aki a maga részéről a biztonságos közlekedés jegyében a rollereket a motorkerékpár-besorolás alapján tenné három fő kategóriába, majd rendelné ehhez a közlekedési szabályokat.
Roller „A1”
A Kreszprofesszor ebbe a kategóriába sorolja a legkisebb, többnyire gyerekek által használt, lassabb, motor nélküli vagy nagyon kicsi motorral működő rollereket. A KRESZ logikájából kiindulva, miszerint ha valami a közúton közlekedik, és nem jármű, akkor az gyalogos. Éppen ezért ezek a járművek is logikusan gyalogosnak számíthatnának, a rájuk vonatkozó szabályokkal. Azaz az ő helyük a zavartalan közlekedésre a járda.
Roller „A2”
Ha a roller A1 a gyalogosnak felelt meg, a komolyabb teljesítményű motorral bíró Roller A2 a kerékpárnak. Így ha a KRESZ alapján legfeljebb tíz kilométer per órás sebességgel kerékpárral is közlekedhetünk a járdán, amennyiben az úttest alkalmatlan kerékpározásra. Pető Attila szerint legyen ez érvényes a nagyobb elektromos rollerekre is, azaz ők is ugyanúgy haladhatnának a kerékpárutakon, valamint a járdákon, legfeljebb körülbelül 25 kilométer per órás tempóval.
Roller „A3”
A nagy kerekű, legnagyobb teljesítményű rollerek a kreszprofesszori logika mentén már a segédmotoros kerékpároknak megfelelő jogokat és kötelezettségeket érdemelnek, mint:
A biciklinél a KRESZ egy esetben írja elő kötelező jelleggel a bukósisakot, amikor valaki lakott területen kívül teker negyven kilométer per óránál sebesebben, ahogy a segéd-motorkerékpárnál sem követel a hazai rendszer túl sok védőfelszerelést, legfeljebb egy fejvédő sisakot. Ezzel szemben Pető Attila úgy látja, aki felelősen közlekedik a rolleren és a kerékpáron, városon belül is felveszi a bukósisakot. A gyermekére pedig ilyenkor még a könyök- és a térdvédőt is ráadja. A Kreszprofesszor azt sem tartja biztonságosnak, amikor ketten együtt rollereznek, még akkor sem, ha a gyermekünket visszük rajta.
Az egyik KRESZ-vizsgán az egyik diákunk nagyon jól megfogalmazta, amikor azt írta, hogy a kerékpáros mellett célszerű az átlagosnál nagyobb oldaltávolságot tartani, mert a kerékpáros iránytartása bizonytalan. Ez ugyanúgy igaz a rolleresekre is, ugyanúgy mondhatta volna rájuk is. Vagyis ha a városban akármilyen kétkerekű jármű megy előttünk az úton, lehetőleg ne sávon belül előzzünk, sávon belül menjünk el mellette
– tanácsolja az autósoknak Pető Attila.
A közlekedési szakértő arra is felhívja a figyelmet, amit sokan elfelejtenek, hogy a piros lámpára várva a kerékpárosok és a motorosok is bizony mind előremehetnek az autók között. Ezért az autósok emiatt ne idegeskedjenek, ne szóljanak be, pláne ne húzzák rá a kormányt a kerékpárosokra, köztük a forgalomban elektromos rollerrel közlekedőkre. Utóbbiaknak hiába nem adta meg ezt a jogot egyelőre a KRESZ, a sofőrök vigyázzanak rájuk is – akárcsak a zebránál, ahol hivatalosan csak a gyalogosnak van elsőbbsége.
Lehet mérgelődni, hogy a rolleresnek és a biciklisnek a zebrán hivatalosan nincs elsőbbsége, autósként akkor is kötelezettségem megakadályozni a balesetet
– hívja fel a figyelmet a Kreszprofesszor a közlekedési elmélet és a gyakorlat közti finom ellentmondásokra.
(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)