A közelmúltban egy ökológussal, most pedig egy matematikussal, Röst Gergellyel beszélgettünk arról, mit jelent a világnak, hogy az Egyesült Államok és a WHO is felállítja a maga járványügyi előrejelző csapatát. Az Orbán Viktor járványmatematikai modellező csoportját vezető szegedi tudós arról beszélt, hogy a járványügyi megfigyelés csúcsát jelentő Angliában egyetlen egyetemen kétszáz modellező van, míg itthon a miniszterelnöki háttércsapat magja tizenkét főből áll. Dicsérte, hogy itthon hamar felismerték a multidiszciplináris elemzőcsoport szükségességét, ám mivel arra kell készülni, hogy újabb és újabb pandémiák jönnek, itthon is ki kell bővíteni a létszámot, és állandó megfigyelőrendszert kell létrehozni.
Csaknem másfél évnyi tapasztalat összegyűjtése után tudományos körökben is általános vélekedés, hogy a világot felkészületlenül érte a Covid–19-járvány. Ma már mindenki számára világos, milyen fontos a járványok terjedésének minél pontosabb előrejelzése. Ígéretes fejlemény, hogy az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) augusztus 18-án felállított egy csapatot, amely új távlatot nyithat a járvány-előrejelzésben. A szervezet neve: Center for Forecasting and Outbreak Analytics, ez az első ilyen típusú kormányszerv az Egyesült Államokban.
Ebben az egységben helyet kapnak a sürgősségi ellátásból ismert első válaszadók, a járványügyi modellezők, adatelemzők, a legfejlettebb kommunikációs eszközök, és ide fut be minden olyan közegészségügyi adatbázisban és a magánellátásban keletkező valós idejű adat, amely hasznos lehet a döntéshozóknak. Mindenekelőtt azt akarják elérni, hogy a központban ott legyen minden szükséges erőforrás a csúcsminőségű modellezéshez, magyarul a halálos világjárványok előrejelzéséhez.
A múlt héten egy ökológussal vizsgáltuk meg az új amerikai járványügyi centrum jelentőségét, ám mivel ez a csapat a már kirobbant járványok kezelésére összpontosít, más irányba fordultunk – a magyarországi járványmatematikai modellező és epidemiológiai elemző munkacsoport felé.
Magyarországon a koronavírus-járvány elején szervezték meg az epidemiológusokból, matematikusokból, statisztikusokból, orvosokból, szociológusokból, biológusokból, hálózatkutatókból és más szakemberekből álló csapatot, amelyet a Szegedi Tudományegyetem matematikusa, Röst Gergely vezet.
Az Orbán Viktor által „orvos-tudós csoportként” emlegetett testület tagjai (Szócska Miklós, Bedros J. Róbert, Merkely Béla) között ő is ott ült a miniszterelnök mellett, amikor tájékoztatni kellett Orbán Viktort a járvány aktuális alakulásáról és arról, mi várható.
Neki és a munkacsoportnak kellett számot adnia a többi között arról, hogy a járvány következő hulláma milyen erővel és mikor támad. Munkájuk létfontosságú volt és lesz is, hisz épp „gyalogolunk bele” a vírus negyedik hullámába.
Röst Gergely az Indexnek azt mondta, nagyon fontosnak tartja a CDC kezdeményezését. Az új szervezet frissen kinevezett tudományos igazgatója egy járványmodellezéssel foglalkozó neves harvardi epidemiológus, Marc Lipsitch, akinek a munkásságát jól ismeri, sőt több közös társszerzőjük is van.
Látszik egy trend, világszerte felismerték, hogy szükség van olyan intézményekre, amelyek egy pandémia kirobbanásakor vagy egyéb egészségügyi vészhelyzetben a lehető leggyorsabban tudnak reagálni. Pontos és gyors helyzetértékelést és kockázatelemzést végeznek, és meg tudják jósolni a járvány terjedési irányát, erejét, ütemét. A matematikai módszerek alkalmasak arra is, hogy különböző beavatkozási stratégiákat lehessen tesztelni, és kiválasztani azt, amelyik a legtöbb megbetegedést vagy halálozást tudja megelőzni. A CDC új csapatának is ez lesz a feladata, de hamarosan a WHO is felállítja a saját járványügyi felderítő és előrejelző szervezetét
– fogalmazott érdeklődésünkre Röst Gergely. A CDC-éhez hasonló járványügyi megfigyelőközpont a WHO Hub for Pandemic and Epidemic Intelligence nevet viseli majd. Az epidemic intelligence kifejezés lefedi az összes tevékenységet, amely az egészségügyi kockázatok korai észlelésébe, értékelésébe és felderítésébe tartozik, ezek képezik a későbbi elemzések és javaslatok alapjait. A német kormány évi harmincmillió eurót szán az új intézmény üzemeltetésére. A jövő szerdai berlini megnyitó súlyát mutatja, hogy személyesen jelen lesz többek között Angela Merkel német kancellár, Jens Spahn német egészségügyi miniszter, a WHO főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz és a BioNTech gyógyszergyártó alelnöke, Karikó Katalin is.
A CDC és a WHO új járványügyi megfigyelőrendszere Röst Gergely szerint abban hoz újat, hogy különböző csatornákból érkező adatforrásokat, tudásokat integrálnak egy intézménybe, és olyan eszközöket tudnak fejleszteni, amelyek alkalmasak a prediktív modellezésre. A rendszer ugyanis eddig nem állt össze, töredezett, emiatt lassú volt. Hangsúlyozta, az itthon tavaly felállított járványmatematikai modellező és epidemiológiai elemző munkacsoport is ugyanezen elv alapján működik. Úgy látja, Magyarországon nagyon gyorsan felismerték, hogy szükség van egy ilyen, több tudományterületet átfogó csapatra, a régióban tudomása szerint máig ez az egyetlen ilyen típusú szervezet.
Az az igazán nehéz ebben a helyzetben, hogy valós időben kell elemzést és előrejelzést készíteni. A koronavírus-járvány abszolút újdonságként teremtette meg az igényt, hogy a részletes jelentéseket nagy sietséggel kell elkészíteni. A klasszikus járványmodellezésben gyakran csak a járvány lezárulta után zajlik az elemzés és az értékelés, amikor már minden adat a kezünkben van, és feldolgoztuk őket. A mostani járvány viszont azt eredményezte, hogy az adatok és információk áramlását jelentősen fel kell gyorsítani, és iszonyatos sebességgel kell elemezni őket, hogy időben elkészüljenek a számítások, a döntéshozók ugyanis csak így tudnak megfelelő döntéseket hozni. Ez a tempó sokkal gyorsabb, mint amit a tudományban eddig megszoktunk.
Ezért is van szükség ezekre az új intézményekre, ahol lebontják az adatok áramlását akadályozó gátakat, és a legmodernebb technológiákat felhasználva alakítják ki az adatfeldolgozó rendszereket.
Az is fontos, hogy a pandémia idején keletkező rengeteg egészségügyi adatot ma még nem azzal a céllal rögzítik, hogy az elemzők, matematikusok, modellezők dolgozhassanak belőle, hanem hogy például egy kórház a saját kapacitásainak a nyomon követésére használhassa. A CDC most azt tűzte ki célul, hogy az adatokat eleve úgy dokumentálják, hogy a járványügyi szakemberek hozzáférhessenek, villámgyorsan tudjanak dolgozni belőle, s végül egy, a döntéshozó politikusok számára érthető anyag készüljön belőlük.
Még ennek a pandémiának sem látjuk a végét, és a biológusok már jó ideje mondják, hogy az ilyen típusú járványok egyre gyakoribbak lesznek, ezért arra lesz szükség, hogy ezek a megfigyelőrendszerek ne projektalapon működjenek, hanem stabil, önálló intézményként; erre példa a WHO vagy a CDC új csapata. Itt a magyar csoportra is kitértünk, hiszen a járványmatematikai modellezőcsapatnak egyelőre a pandémia idejére szól a megbízása. De nem csak ezen kellene változtatni, az anyagi, emberi erőforrást is érdemes lenne bővíteni.
A WHO modellezőivel volt nemrég egy videokonferenciánk, és szóba került, hogy az angliai járványmegelőzés egyik egyetemi központjában, a londoni Imperial College-ban mintegy kétszáz járványmodellező dolgozik, de azt mondták, hogy amikor tombol a járvány, még ez a kétszáz fő is kevés. A járványügyi kutatásban az Egyesült Királyság a világ legfejlettebb állama, de számunkra akkor is üzenetértékű ez a kapacitás
– ecseteli Röst Gergely. Ráadásul Angliában az Imperial College mellett más hasonló méretű csoportok is dolgoznak a Covid–19-járvány elemzésén, kutatók százait mozgósítva.
A magyar modellező és epidemiológiai elemző munkacsoport magja jelenleg tizenkét főből áll, az eddigi munkában összesen mintegy ötven kutató vett részt valamilyen formában. Szerinte a létszám és az anyagi erőforrás bővítése mellett a hosszú távú fenntarthatóságra is szükség lenne, hogy az elmúlt másfél évben felhalmozott tudás és tapasztalat a pandémia után ne vesszen el, hiszen a jövőben számíthatunk újabb világjárványokra. Egy stabil jövőkép a tehetséges epidemiológusoknak, alkalmazott matematikusoknak és az adattudományban dolgozó szakembereknek is új távlatot nyithat, akik számára vonzó lehet egy ilyen új, modern járványügyi központ.
(Borítókép: Biológusok dolgoznak egy laboratóriumban Brazíliában 2020. március 24-én. Fotó: Pedro Vilela / Getty Images)