Kéttucatnál kevesebb unión kívüli kapott munkavállalási engedélyt 2021 első felében. Más szakmákban szeptembertől kaphat új lendületet a vendégmunkás import.
Az idei első félévben mindössze 23, unión kívüli harmadik országból származó sportoló kapott munkavállalási engedélyt Magyarországon – derült ki Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára Hadházy Ákos írásbeli kérdésére adott válaszából. Ez időarányosan is jóval alatta van az elmúlt években tapasztalt engedélyszámoknak.
Igaz, arra nem tért ki a politikus, hogy mennyi időre szóltak az engedélyek. Mivel a külföldiek foglalkoztatása kevéssé jellemző a futballon kívül egyéb élsportra – a legtöbb ágazatban inkább a honosítás lehetőségével élnek –, ezért feltételezhető, hogy az érintetteket leginkább a hazai fociklubok szívták fel.
Az államtitkár válaszából egyébként az is kiderül, hogy a magyar munkaerőpiac elmúlt három évében mennyi harmadik országbeli munkavállaló kapott lehetőséget az itteni érvényesülésre.
2018-ban 18 235 fő, 2019-ben 14 234 dolgozó foglalkoztatása érdekében vállalták a hazai munkaadók a hosszadalmas engedélyeztetési procedúrát.
De még az elmúlt évekhez képest rekordszámú munkanélkülit és álláskeresőt produkáló járvány sújtotta tavalyi évben is mintegy 15233 fő estében tudták igazolni a cégek, hogy ezekre a pozíciókra nem találtak megfelelő hazai munkaerőt. Tavaly december végén egyébként a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat összesítése szerint 31 398 munkavállalási engedély volt érvényben.
Ami amellett is figyelemre méltó szám, hogy a Belügyminisztérium felügyelete alá tartozó Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságának statisztikája szerint 2020-ban összesen 59548 harmadik országbeli kérelmezett munkavállalási célú tartózkodási engedélyt Magyarországon. Egy évvel korábban még 78 021, 2018-ban pedig 60 931 kérelmezőt rögzített az idegenrendészet.
A különbség többek között abból adódik, hogy a 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet alapján bizonyos hiányszakmákban foglalkoztatott szomszédos harmadik országbeli (szerb és ukrán) munkavállalók alkalmazásánál elegendő az érintett dolgozók bejelentése a jogszerű foglalkoztatáshoz, de nincs szükség klasszikus munkavállalási engedélyezési eljárásra.
Tavaly az EU-s tagállamokból származó, ugyanúgy csak bejelentésköteles dolgozók mellett az előbbi rendelet szerinti foglalkoztatottak mintegy 63 százaléka érkezett Ukrajnából és Szerbiából. A szezonális, főleg mezőgazdasági munkákra érkezők esetében sincs szükség engedélyezésre, elég mindössze bejelenteni a munkaügyi hatósághoz az érkező munkásokat.
Ugyan a 2021-es év eleje sem kifejezetten a gazdaság talpra állásáról szólt, azért a második negyedév felpörgése a munkaerő-piacon is éreztette a hatását, és egyes szakmáknál ismét a munkaerőhiány jelei mutatkoztak, mutatkoznak. Amit többek között az is alátámaszt, hogy
csak 2021 első hat hónapjában 9585 harmadik országbeli munkavállaló kapott engedélyt az itteni munkavégzéshez.
Ráadásul szeptembertől újabb lendületet kaphat a vendégmunkások foglalkoztatása. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, mint a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs vezetője a nyár közepén jelentette be, hogy a kormány döntése szerint a külföldi tulajdonban álló vállalatok a létszám 20 százalékáig alkalmazhatnak külföldi munkaerőt az eddigi 10 százalék helyett.