Túl sok cégben és a kelleténél több részvényt vásárolt a kínai állam, ami már gazdaságilag hátrányos, a magyar származású amerikai milliárdos, Soros György szerint – olvasható a Financial Timesban, amit a HVG szemlézett.

A világhírű közgazdász véleménye az, hogy a kínai elnök Hszi Csin-ping egész egyszerűen nem érti, hogy hogyan is működik a gazdaság, és miközben erőteljesen fellép a magánvállalkozások ellen, az országa sírját ássa. Soros kifejti, hogy a leghúzóbb ágazat, a kínai ingatlanpiac megtorpant, aminek legfőbb jele, hogy a szegmens legnagyobb cége, az Evergrande jelentősen eladósodott. Ennek hátterében a milliárdos a népesség számának visszaesését látja, ráadásul úgy véli, hogy a hivatalos statisztikák sokkal több kínait mutatnak, mint amennyi valójában létezik. A lakosság fogyásának pedig egyszerű az oka, csak egy gyereket vállalnak a családok, mert csak ennyiről érzik azt, hogy mindent meg tudnak adni neki.

Erre reagálva gigantikus magán oktatási hálózat jött létre Kínában amerikai tőke támogatással, melynek célja, hogy felkészítse a kínai diákokat az Egyesült Államokbeli és más külföldi főiskolákra, egyetemekre. Ennek vetett véget, hogy a kínai állam betiltotta a magán oktatási hálózatot, aminek meglett a következmény és a részvények értéke esni kezdett a tőzsdéken.

Ezek után arról a káros felvásárlási folyamatról nyilatkozik Soros György, melyben a kommunista ország megszerezte az Alibaba céget és TikTok vállalkozást, aminek két oka van szerinte, az egyik, hogy befolyásolni tudják azokat, illetve, hogy megszerezzék azt a hihetetlen nagy méretű adatmennyiséget, amely ezeknél felhalmozódik. 

Megoldásként a gazdasági szakember azt javasolja, hogy az Egyesült Államokban szabályozzák azt, hogy az intézményes befektetők kizárólag olyan cégekben fektethetnek, amelyek transzparensek és csakis a részvényeseknek felelnek, azaz nem függnek az államtól.

Ez a törvény hasznos lenne a világ demokráciái számára is

– nyomatékosította Soros György, aki szerint sokszor gondolkodás nélkül vásárolnak a befektetők a gyors haszon reményében, mert az elmúlt 20 évben ez gyakran elérhető volt Kínában. A milliárdos a kínai elnököt Mao Ce-Tunghoz hasonlította, akinek a politikája az azóta átalakult kínai gazdaságban több, mint káros lehet.