Egyelőre kedvezőek a szüreti tapasztalatok, jó évjáratra van kilátás, de a járvány a borkészítést és az értékesítést is befolyásolja.
Noha a hideg tavasz és nyárkezdet miatt a szőlészek azt hitték, hogy kéthetes késéssel indul az idei szüret, a forró nyáron behozta a lemaradást a szőlő. Mostanra Tokaj kivételével valamennyi borvidéken zajlik a hazai szőlőtermő terület összesen tíz százalékát adó korai fajták – a csabagyöngye, az Irsai Olivér és helyenként már a kékszőlők között a legkoraibbnak számító Néró – betakarítása.
Ez az időzítés azonban csak az elmúlt öt-tíz évhez képest tűnik későinek, valójában a szüretkezdet normális ideje, de tény, hogy a klímaváltozás miatt egyre koraibb a kezdet – mondta el az Indexnek két szőlővel megrakott traktor érkezése között a Móri borvidéken lévő családi birtokon javában szüretelő Varga Máté, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szőlészeti szekciójának vezetője.
Az eddigi visszajelzések alapján az Irsaiból korrekt, jó minőségre van kilátás, és minden esély megvan arra, hogy jó minőségű borok készüljenek, noha a mustfokokról még korai lenne nyilatkozni. A közép- és késői érésű fajták várható hozamáról és minőségéről úgyszintén korai még becslésekbe bocsátkozni, azonban ott, ahol a szükséges növényvédelmi lépéseket idejében megtették a gazdák,
minden adott ahhoz, hogy 2021-et jó évjáratként jegyezzék be a pincekönyvekbe
– jegyzi meg ezzel kapcsolatban Brazsil Dávid, a HNT főtitkára. Már persze ha a szüretkezdetig hátralévő időben napos, meleg, kevéssé csapadékos vénasszonyok nyara érleli be a fürtöket.
Az elmúlt években sok helyütt megváltozott a szüret, mivel az egyre erősödő munkaerőhiány miatt – noha a gyárak még mindig panaszkodnak, hogy idénymunkáknál megszaporodnak a táppénzes napok a munkaerő elszivárgása miatt – egyre több szőlész ruházott be szőlőkombájnokba, és egyre több borvidéken elérhető a gépi bérmunka-szolgáltatás is.
A 2009 óta zajló szőlő-szerkezetátalakítási támogatásoknak köszönhetően egyre több helyütt gépi szürethez kedvező művelésmóddal telepítették az új ültetvényeket, az új kombájnok pedig egyre szebb és épebb, akár a kézi szedéssel elérhetőhöz fogható fürtöket produkálnak.
Ugyanakkor a borvidékeken mindig is lesznek olyan nehezen megközelíthető dűlők, ahol nincs alternatívája az embernek, még ha a kézi szedés szőlőfajtától függően akár két-háromszor költségesebb is a gépi szüretnél.
Egyre nagyobb gondot okoz azonban a megfelelő munkaerő megtalálása
– teszi hozzá Varga Máté.
Hiába emelkedett ugyanis átlagosan öt-tíz százalékkal 2020-hoz képest az idénymunkások bére, helyenként elérve a napi 15-20 ezer forintot is, sok gazdának okoz nehézséget a közeli gyárak elszívó hatása. Móron például gyakori tapasztalat, hogy hiába hoznak máshonnan munkaerőt a gazdák, akár szállást is biztosítva, pár héten, hónapon belül elhelyezkednek a környező gyárakban – említ egy konkrét példát Varga Máté.
Kiöregedett a szőlőhöz értő, azt szerető idénymunkások generációja is, ezért még ha sikerül is napszámost találni, folyamatos nehézséget okoz, hogy alapvető, a szőlő következő évi termőképességének megmaradását segítő ismereteket kell újra és újra megtanítani. Például, hogy csak a fürtöt kell levágni, nem az egész vesszőt, amin nőtt.
Szintén hátráltatja a szüretet – és egyre inkább a gépi munkák felé tereli a gazdákat is –, hogy nem mindenki jelenik meg munkakezdésre. Megesik, hogy aki el is jön, csak pénzt keresni akar, nem dolgozni, ahogy a gazdák mondják, mivel ez rombolja a csapatszellemet és a teljesítményt is.
Az idei szőlőfelvásárlási árakat is alapvetően befolyásolja a koronavírus-járvány hatása. Az éttermi, vendéglátóipari korlátozások feloldásával azt tapasztalják a borászok, hogy
a borértékesítés a turizmus újjáéledésével együtt mozog, azaz ott, ahol a belföldi vendégek nagyobb számban megjelentek, élénkült a borfogyasztás is
– emeli ki Brazsil Dávid.
Vagyis a budapesti turizmus gyengélkedése a külföldiek elmaradásával az értékesítésen is nyomot hagyott. Előreláthatólag idén is sok borászatban dönthetnek a borkészítésnél a borpiaci éven belül értékesíthető, könnyedebb borok nagyobb arányú előállításáról – jegyezte meg Brazsil Dávid.
A szüret idején talán legfontosabb döntésben komoly szerepe van az újabb hazai és európai járványhullámnak és az arra várható kormányzati reakciókkal kapcsolatos bizonytalanságnak. Emiatt továbbra is alapvető fontosságú sok borászat számára, hogy mennyire tud vagy akar bekerülni termékeivel a kiskereskedelmi láncokba. Na és persze az is, hogy milyen ára van mindennek.
A HNT továbbra is értetlenül áll az előtt, hogy bár mind a szőlőtermelők, mind a borászatok költségei jelentősen emelkedtek idén is, ehhez képest a borbeszállítói átlagárak stagnáltak vagy épp csökkentek egyes kiskereskedelmi láncoknál, noha ez a fogyasztói árak alakulásán egyáltalán nem látszik
– jelentette ki Brazsil Dávid, hozzátéve, hogy egyes láncok semmilyen áremelési szándékot nem hajlandóak elfogadni. Mindez azért okoz gondot az ágazatban, mivel a hazai szőlőtermés 60-70 százalékát felvásárló pincészetek dolgozzák fel, vagyis nehézkes a szőlőművelés költségeit is elismertetni, ha a borászatnak sincs mozgástere.
Ennek ellenére kismértékű áremelés egyes szőlőfajtáknál látszik, legalábbis a borvidékek által beküldött szőlőár-előrejelzések alapján – jegyezte meg a főtitkár. A várható szőlőfelvásárlási árakra adható előrejelzés egyébként az engedélyezett – vagyis versenyjogilag sem aggályos – piacszervezési intézkedések közé tartozik.
Idén eddig a 22-ből tíz borvidékre készült árprognózis, a jogszabályok szerint ahol ez nincs, ott a piacszervezési intézkedés hatálya alá tartozó ügyletek során csak szerződéssel értékesíthetik és vásárolhatják a borszőlőt a piaci szereplők.
Az értékesítési problémák megoldása érdekében egyre több borvidéken fognak össze a szőlészek a közös értékesítés terén, illetve egyre több helyütt gondolkodnak termelői csoportok alakításán – teszi hozzá Brazsil Dávid.
Az előrejelzésekben szereplő, egyes szőlőfajtákra megadott árak kilogrammonként 72–150 forint között szóródnak, de inkább a 100 forint alatti árak a jellemzőbbek.
A korai fajták közül egyértelműen az Irsaiért adnak legtöbbet a pincészetek, amit az ebből készült bor népszerűsége mellett az is indokol, hogy ebből a szőlőből a pálinkafőzők is szívesen vásárolnak, mivel a Irsai Olivér szőlőpálinka egyre keresettebb termék.
A vendéglátás és a szállodaipar felé történő értékesítésben érdekelt, alapvetően saját előállítású szőlőt feldolgozó családi pincészetek számára ezért némi könnyebbséget jelent, hogy idén is döntött a kormány egy nekik szóló támogatásról. Tavaly 1,9 milliárd forintos kerettel hirdették meg a támogatást, amire 2,1 milliárdos igény érkezett, ezért később a költségvetésből megemelték a keretet – idézte fel a főtitkár. 2021-ben egyelőre 1,5 milliárdos keretről született döntés, a részletes feltételek kidolgozása még zajlik.
(Borítókép: Leszüretelt Irsai Olivér szőlő a Baranya megyei Palkonyán 2018. augusztus 1-jén. Fotó: Sóki Tamás / MTI)