Mivel a hazai szervektől nem tudtuk megszerezni a korcsoportokra bontott hazai Covid-átoltottsági adatsort, az európai járványügyi központ adatbankjából dolgoztunk. Kilenc kor- és társadalmi csoportra szedve néztük meg, hogy állunk, és mindezt összevetettük a többi európai ország adataival. Pár hónapja még éllovasok voltunk, mára visszaesett az oltási tempó.
Elhatároztuk, hogy feltérképezzük, hogyan áll Magyarország a koronavírus elleni átoltottságban. A kormányzati Covid-tájékoztató oldalon rengeteg hír sorakozik – a többi között munkahelyteremtésről, vagy hogy mennyien töltötték ki a nemzeti konzultációs íveket –, ám részletes Covid-adatokat hiába keresünk, pedig létfontosságú lenne tájékoztatni a lakosságot a vírushelyzet és az oltottság pontos alakulásáról. Ezért életkorra, nemre, területi megoszlásra lebontott adatsort kértünk a Koronavírus Sajtóközponttól és a Nemzeti Népegészségügyi Központtól.
Csütörtök óta várjuk a választ, de egyelőre semmi hír felőle, így a fenti statisztikai adatok közül egyedül az életkori bontást tudjuk közreadni. Igaz, azt sem a kormányzati tájékoztató oldal segítségével, hanem az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatbankjából – amely egyébként a magyar kormány járványügyeseitől kapja az infókat, tehát ezt az adathalmazt ők is kitehetnék.
Az első Covid-oltást 2020. december 26-án Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének osztályvezető főorvosa adta be, majd idén szeptember 1-ig
5 509 259 fő kapta meg a második oltását. Mi a „kétadagosokat” összesítettük, a vakcinagyártók ugyanis az alkalmazási előiratba azt írták, a második oltás utáni 14. napot követően alakul ki a maximális védettség.
A magyarok 2021. január második hetétől kapták a 2. adag Covid-oltóanyagot.
Kilenc korcsoportra, illetve társadalmi csoportra bontva néztük végig a 36 hetes, tavaly decembertől induló adatsort, és táblázatba rendeztük.
9,7 millió magyarból 8 millió 60 ezer 478 a felnőtt, 18 év feletti lakos, és valamivel több mint 590 ezer vannak a 12-18 éves korosztályban, 12 év alattiaknak még nincs oltás. Az európai járványügyi központban külön gyűjtik a egészségügyi dolgozók (ide tartozik mindenki, aki beteggel találkozik az egészségügyben, vagy otthoni ápolást végez) és a hosszú távú ellátást nyújtó intézmények (pl. szociális otthonok) lakóinak adatait, ezért összesítettük mi is külön őket.
| Csoport | Két dózissal oltottak száma [fő] | Lélekszám [fő] | Átoltottság [%] |
| Mindenki | 5 097 259 | 8 060 478 | 63,2 |
| 12–17 | 212 264 | 590 295 | 36,0 |
| 18–24 | 319 085 | 741 094 | 43,1 |
| 25–49 | 1 950 721 | 3 490 565 | 55,9 |
| 50–59 | 825 222 | 1 235 206 | 66,8 |
| 60–69 | 964 253 | 1 295 058 | 74,5 |
| 70–79 | 719 396 | 859 765 | 83,7 |
| 80 év felettiek | 318 588 | 438 790 | 72,6 |
| Eg. ügyi dolgozók | 202 327 | nem ismert | |
| Tartósan gondozásra szorulók | 67 876 | nem ismert |
Átoltottságban sokáig a világ élvonalában voltunk, s ezt a magyar kormány előszeretettel hangsúlyozta. Tegyük hozzá, valóban létfontosságú volt, hogy az európai átlagot nézve gyenge egészségügyi állapotú hazai populáció minél nagyobb része váljon védetté – minél hamarabb.
Jelenleg a magyar lakosság 63,2 százaléka számít védettnek. Érdekes, hogy a leginkább védtelen korosztály, a 80 év felettiek körében igen messze vagyunk a teljes átoltottságtól.
A 80 felettiek körében Norvégiában, Spanyolországban, Írországban, Izlandon, Máltán, Dániában és Ausztriában már sikerült elérni a teljes, 100 százalékos átoltottságot, Belgium, Ciprus, Finnország, Olaszország és Svédország pedig 90 százalék fölötti szinten áll. A 72,6 százalékos magyar mutatónál a horvát, az észt, a lett, a szlovák is rosszabb. A románok döbbenetesen gyengén, 19,8 százalékon állnak, még a bolgárokat (20,1%) is alulmúlják.
Ahogy a táblázatban látszik, nálunk a 70–79 évesek örvendenek a legmagasabb átoltottságnak (83,7%), ám szeptember elején ebben a mutatóban is csak a 17. helyen állunk az ECDC listáján. Szintén gyenge a mutatónk a 18–24 éves korcsoportban, itt a 19. helyet foglaljuk el. A többi korosztályt nézve a középmezőnyben vagyunk.
A mintaországok közé sorolható Portugália és Izland (három korosztályban is 100 százalékos az átoltottság), Írország (két 100 százalékos átoltottságú korcsoport), Norvégia, Spanyolország és Málta.
És persze vannak „rossz tanulók” is: a bolgárok egyik korosztályban sem érték még el a 32 százalékos szintet, a románok a 39-ért kaparnak, míg a lettek az 54-ért. A teljes európai adatsor leggyengébb mutatója a bolgárok 0,6 százalékos értéke a 12-18 év közöttieknél.
A végén nézzük a legalább egymilliós populációval bíró európai országok teljes átoltottsági indexét:
A táblázatban sötétzöld sávval jelzik a kétdózisos (fully vaccinated) átoltottságot, ebben 63,2 százalékkal jelenleg a 8. helyen állunk, megelőzve Hollandiát.
(Borítókép: Lehoczky Péter / MTI)