Az uniós pénzügyminiszteri csúcson egyetértés volt abban, hogy a gazdaság újraindításához továbbra is támogató költségvetési politikára van szükség, ennek túlzottan korai visszavonása ugyanis akár egy új visszaesést is eredményezhetne. Erről beszélt Varga Mihály a szlovéniai Brdóban az uniós pénzügyminiszterek tanácskozása után.

A magyar kormány álláspontja kezdetektől világos, a gazdaságvédelem után a gazdaság újraindítására van szükség, ezt követően kell majd fokozatosan visszatérni a költségvetési hiány csökkentéséhez

– fogalmazott a magyar pénzügyminiszter, aki szerint ezt igazolja, hogy a magyar kormány gazdaságvédelmi és -újraindítási intézkedései idén mintegy 8 százalékponttal járultak hozzá a gazdaság teljesítményéhez, azaz ennyivel mérséklik a járvány okozta válság hatásait. Kiemelte:

A magyar gazdaság újraindítása az egyik leggyorsabb, az előző év azonos időszakához viszonyítva 17,9 százalékos második negyedéves GDP-növekedés jelenleg a harmadik az uniós rangsorban.

Az uniós tárcavezetők egyebek között arról tárgyaltak, hogy a válság után a tagállamok hogyan tudnak visszatérni az általános európai uniós szabályok által megkövetelt kiegyensúlyozott költségvetési politikához anélkül, hogy ez a növekedés kárára válna. A tárca közleménye szerint az ülésen megerősítették Magyarország álláspontját, miszerint a gazdaságpolitikának elsősorban a beruházások fokozására, a munkahelyteremtésre és a válság következtében kiesett kapacitások versenyképes pótlására kell összpontosítania.

Varga Mihály hangsúlyozta, hogy Magyarországnak következetes és határozott álláspontja van a globális minimumadót érintően, a kormány nemet mond az adóemelésre.

A 15 százalékos minimumadó bevezetése adóemelést, a versenyképesség romlását jelentené Magyarországnak, ezért azt még nemzetközi nyomás hatására sem támogatja a magyar kormány

– jelentette ki a pénzügyminiszter, aki szerint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) októberi döntéséig még van idő, hogy az álláspontok egy kompromisszum irányába mozduljanak. Ha ez nem következik be, akkor fennáll a veszélye annak, hogy Magyarországon is 15 százalékos vállalati nyereségadót kell majd bevezetni – tette hozzá. A magyar pénzügyi tárca vezetője azonban úgy véli, hogy egy valós gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adó értéke lehet ennél kevesebb is, ami ösztönző lehet, hiszen munkahelyeket teremt az országban.