Szinte minden fontosabb termékpályán nőtt a vágóhídra került jószágok mennyisége az idei első fél évben, azonban nem minden ágazatban a piacbővülés a fő mozgatórugó.
A magyarországi vágóhidakon – darabszámot tekintve – 1 százalékkal több szarvasmarhát, 5,9 százalékkal több sertést és 8,9 százalékkal több baromfifélét vágtak 2021 első fél évében a 2020. január–júniusi időszakhoz képest – derült ki az Agrárközgazdasági Intézet jelentéséből. A friss adatok szerint tavalyhoz képest mintegy 133 ezerrel több, azaz összesen 2,393 millió sertést vágtak le a hazai vágóhidakon, ráadásul a feldolgozott élősúly 6 százalékkal haladta meg az előző évi értéket.
A sertésvágáson belül az anyakocák vágása az előző év első fél évi 33,6 ezerről erőteljesen, 39 százalékkal 46,8 ezer darabra emelkedett,
ami kifejezetten rossz hír az állomány fenntartása szempontjából.
A KSH összesítése szerint közel 2,89 millió sertés volt az országban, ami 32 ezerrel kevesebb, mint az előző évben. Az anyakoca-állomány 166,6 ezer volt 2021 júniusában, ami 2,3 százalékkal maradt el az előző évi számtól.
Az állomány csökkenésében és a vágóhídra küldött jószágok számának növekedésében közrejátszhattak azok a piaci értékesítési nehézségek, amelyekről az Index már korábban is hírt adott. A KSH adatai szerint az élő állat felvásárlási árának márciusi, kilogrammonként 419 forintra emelkedése óta lényegében a második negyedévben stagnált az ár, mostanra azonban már 400 forint alá esett. Márpedig ez a továbbra is rekordokat döntögető – és csak 2021 első felében átlagosan 22 százalékkal dráguló – takarmányárak mellett egyre komolyabb finanszírozási nehézségeket okoz a sertéstartóknak. Olyannyira, hogy
az agrártárca a takarmányárak emelkedése miatt 1,2 milliárd forintos kompenzációt nyújt a piaci szereplőknek,
emellett pedig előrehozta a sertéshúsfogyasztást ösztönző marketingkampányt is.
Az AKI jelentése szerint baromfiból 114 millió darabot vágtak 2021 első fél évében, 8,9 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ennek 79 százaléka csirke volt, a vágóhídra került mennyiség pedig 3,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában feljegyzett mennyiséget. Ez alapvetően azt jelzi, hogy a járványvédelmi korlázotások feloldása a bel- és az exportpiacokon is lendített valamit. A KSH adatai szerint a vágóbaromfi felvásárlási árának éves növekedése a májusi 9,7 százalékosról 9,2 százalékosra gyengült, ezen belül a tyúkfélék 10,7 százalékos éves áremelkedése 2,0 százalékponttal mérsékeltebb a májusinál. Vagyis lassul a felvásárlási árak növekedésének volumene. Noha a nyár a grillszezon miatt a baromfiszektorban általában jól alakul az értékesítést tekintve, 2021 e tekintben is rendhagyó, azaz a termelők kevésbé tudják érvényesíteni az átadási árakban a takarmány- és egyéb költségek növekedését.
A vendéglátás bezárása megviselte a víziszárnyas-ágazatot, azonban a friss vágásstatisztika arra utal, hogy kezd helyrerázódni az erősen exportorientált szektor. Vágókacsából ugyanis 17,7 milliót, libából 1,46 millió darabot vágtak 2021 első fél évében, előbbi 43, utóbbi 18 százalékos bővülést jelez az alacsony bázisértékhez képest. A pulykavágás 13,8 százalékkal gyengült az előző év hasonló időszakához viszonyítva, így a vágóhidakra került mennyiség csak közelítette a hárommilliót. A KSH adatai szerint egyébként a tyúkfélék hazai állománya 32,1 millió volt 2021. június 1-jén, ami közel 1,3 millióval több, mint egy évvel azelőtt (ez 4 százalékos bővülés).
A juhágazatban 47 százalékos növekedést mért az AKI a vágóhídra küldött jószágok számában az idei első hat hónapban. Anyajuhból 2100 darabot vágtak le. A KSH szerint az állomány 2021 júniusában 958,3 ezer volt, 21,6 ezerrel kevesebb, mint tavaly, az anyajuhok száma pedig 31 ezerrel 726 ezerre csökkent. Azaz hatványozottan érződött, amiről az Index már korábban beszámolt, hogy egyes állományokat folyamatosan számolnak fel a gazdák.
Szarvasmarhából 51,3 ezer darabot vágtak le 2021 első fél évében, 1 százalékkal többet, mint az előző év hasonló időszakában. A levágott szarvasmarhák 64 százaléka tehén, 20 százaléka bika volt. A tehenek vágása 1,6 százalékkal csökkent, a bikák vágása 0,5, az üszőké 9,7 százalékkal nőtt a darabszám alapján 2021 első fél évében a bázisidőszakhoz képest.
Az élőállat-kivitel 33,5 ezer tonnás volt, emellett mintegy 5,5 ezer tonnányi élő szarvasmarhát importált az ország május végéig. Az export volumene 62, az import volumene 12 százalékkal növekedett a 2020. I–V. havi értékhez képest az AKI adatai szerint. A felvásárlási árak 8,5 százalékkal emelkedtek a második negyedévben. A KSH összesítése szerint júniusban 931,6 ezer szarvasmarhát tartottak az országban, ami 6 ezerrel haladja meg a tavaly júniusit. Viszont a decemberi adathoz képest 2,5 ezres csökkenést jelentenek. A tehenek száma 415 ezer volt júniusban, ami 3,2 ezerrel kevesebb tavalyhoz képest.
(Borítókép: Sertésvágóhíd Mohácson 2019. november 5-én. Fotó: Sóki Tamás / MTI)