A coin és a token kifejezéseket gyakran összekeverik. Tisztázzuk a legelején: a Hungarian Vizsla Inu token vagy coin?

Sándor Fábián: Token. Valójában nem sok a különbség a kettő között. Alapvetően a tokent azért nevezik így, mert egy smartchain networkön létrehozott contracttal működik. A coinok önálló hálózattal rendelkeznek, de ez sem százszázalékosan igaz, inkább azokat a kriptovalutákat hívják így, amik régebb óta ott vannak a piacon. Mint például a bitcoin, amit mindenki ismer. Felhasználhatósága határozza meg, a coin általában szűkebb, inkább csak a hagyományos fizetőeszköz tulajdonságaival rendelkezik, míg a tokenek speciális tulajdonságokkal is felruházhatóak a smart contractok segítségével. Jelenleg szinte összemosódik a kettő, így ma már szinte teljesen mindegy az elnevezés.

Hogyan lehet elindítani egy hasonló vállalkozást? Honnan volt az indulótőke?

S. F.: Az induláshoz szükséges összeget nagyrészt saját forrásból fedeztük. Szerencsére nem kellett hozzá olyan óriás mértékű tőke, mint amire egyesek gondoltak. Hamar meglátták az emberek ebben a projektben a lehetőséget. Igen népszerűek lettünk, mert az elsők között vagyunk, akik mémcoinból akarják kinőni magukat egy magasabb, altcoin szintre. A token tényleges tulajdonosa Kelemen László, róla annyit érdemes tudni, hogy civilben blockchainszakértő, alkalmazásfejlesztő mérnök és etikus hacker. Nagyon ért a szakterületéhez, és jól is beszél róla.

Gülsen Péter: Többféleképpen lehet egy tokenből felhasználható utility tokent csinálni. Mi maga a token mögé rakunk olyan értéket, ami a jövőben majd egy NFT-alapú üzleti modellt is megalapozhat, ami a token felhasználhatóságát erőteljesen növeli. A program lényege, hogy egy eddig még kiaknázatlan új piacot is meg tudjon nyitni, és egy régen használt és bevált rendszert a 21. századba emeljen, és ne csak a hype végéig tervezzenek velünk a befektetők.

Egyre több mémcoin jelenik meg a piacon, a leghíresebb talán a Vizslához arculatában is hasonlító Dogecoin. Ezeknek a lényege röviden, hogy gyorsan és sokat keressenek a befektetők. Mekkora a mémcoinok átlagos „élettartama”, és önök mennyit jósolnak a HVI-nek? Milyen ez a piac, hogyan tudják felvenni a lépést a versenytársakkal?

G.P.: Egy átlag mémcoin 3-6 hónapot tud, de nehéz körülhatárolni, mi a valós élettartalmuk. A nagyobbak nyilván évekig is futhatnak. Mi 1-3 évet szeretnénk ezzel a tokennel foglalkozni, ami köré az egész profilunkat építjük. Tehát ez nem azt jelenti, hogy utána megszűnik, hanem önműködővé fog válni, hiszen a hozzákapcsolt funkciók (amikkel például az altcoinok rendelkeznek) ezen keresztül fognak életre kelni.

S. F.: Mi sem akartunk kimaradni ebből a kutyás trendből, talán így magyarázható a hasonlóság. Azért lett inu, mert a Shiba Inu, Akita Inu és társai nagyon felfutottak. Az inu szó amúgy japánul kutyát jelent. Hiába írjuk oda magyarul, hogy kutya, ha ők az inut ismerik.

A Shiba Inunak már 2,5 milliárd dollár a piaci kapitalizációja, pedig nincs más céljuk, mint a legyőzni a Dogecoint. A Doge meg Elon Musk hátán fellovagolt a csillagos égig, de még mindig kevés cél van mögötte. Az altcoinná válásunk kapcsán lesznek olyan értékteremtő projektjeink, mint a jótékonykodás vagy a cégekkel való együttműködés, amik a hype-on kívül is fenntarthatóvá teszik a Vizslát, hosszú távon erősítik a tokent, elsősorban új piacok megnyitásával és brandépítési céllal. Már ki is jöttünk egy sörrel, ez már forgalomban van. A jövőben több vállalkozással fogunk együttműködni, elsősorban fesztiválokon és sportrendezvényeken való megjelenéseket tervezünk.

A HVI-ben a jótékonysági munkáért való elköteleződésük is elég erős. Milyen szervezeteket támogatnak, hogyan tudják kivenni a jótékonyságra szánt összeget a körforgásból?

G.P.: Ezen a területen már látszik a munkánk. A jótékonysági projektekben nem konkrét szervezetekkel egyezünk meg, hanem megnézzük, melyek azok a menhelyek, ahol a legnagyobb segítségre van szükség, és tárgyi eszközökkel támogatjuk őket: takarítószer, szárazeledel, konzervtáp, az ő igényeik szerint. Már a hetedik jótékonysági akciónkon is túl vagyunk. Az első jótékonykodást saját forrásból finanszíroztuk, mert annyira kicsi volt a token értéke, hogy ha abból veszünk ki, azt csúnyán tükrözte volna vissza az árfolyam, sokan valószínűleg megijedtek volna. Most már ez megoldható a token értékéből, és olyan szinten felgyorsult ez a folyamat, annyi teendőnk lett az exponenciális növekedéssel, hogy nem tudunk annyi menhelyre elmenni, amennyire szükség lenne. Ezért Fábián azt találta ki, hogy csináljunk egy utófinanszírozást.

S.F.: Egy nagyon kezdetleges pályázattal valaki beadhatja, hogy melyik menhelynek szeretne segíteni, mit szeretne csinálni, miért oda, milyen formában támogatja ezt a menhelyet. Ezt a jótékonykodást fejenként 100 ezer forint értékben, HVI-token formájában utólag kifizetjük. Ebből már több is megvalósult. A legsikeresebb akciónk a lovasberényi menhelyen volt, ahol többen összefogva adakoztak (összesen több mint 1,7 millió forint), és mi is csatlakoztunk, személyes segítséggel és plusz anyagi támogatással. Több hónapra elláttuk élelemmel a kutyusokat. 

G.P.: Ez a fajta adakozás még ritka. Nem olyan, mint amikor veszel egy ötszáz forintos adománykártyát valamelyik üzletláncnál. Itt a befektetett összeg lehet, hogy egy hónap múlva a tízszeresét éri, így többet tudunk segíteni.

S.F.: Az induláskor kibocsátott tíztrillió token egytizedét elkülönítettük, és ebből fedezzük a jótékonysági projekteket. Ahogy a token értéke növekszik, nő ennek is az értéke. Ha pénzre van szükség, annyit veszünk ki az alapból, amennyi kell.

Az indulásukkor szerencsés befektetők pár hét alatt több százszorosára növelhették a befektetésüket. Már több szállásadó, szolgáltató, sőt még elektronikai szaküzlet is van az elfogadó partnereik között, így kis körben, de fizetésre is lehet használni a HVI-t.  Azonban a tranzakciós díjak elég magasak, meghaladják a tíz százalékot. Hogyan lehet ezt a problémát kiküszöbölni, hogyha egyre több helyen fogadják majd el a HVI-t? Nem fogja ez visszatartani az embereket attól, hogy használják ezt a kriptovalutát?

G.P.: Jelenleg 12 elfogadóhelyünk van, a virágkötőbolton át a luxusapartmanig, Budapesttől a Tisza-tóig. Az év végéig pedig minimum harminc elfogadóhely a cél. Pontos összegeket még nem tudunk arról, hogy mennyien és mennyit fizettek eddig a HVI-vel, de sokan érdeklődtek már ezeken a helyeken a fizetésről. Az elfogadóhelyeknek fejlesztünk egy mobilapplikációt is, de a cégek fizetési és adózási kérdéseibe nem akarunk beleszólni.

S.F.: Igazából 13 százalék a tranzakciós díj, de a szolgáltató, aki a cserét bonyolítja, a Pancakeswap kéri a 15 százalék slippage-t („csúszást”), az ő költségét. Amikor bevásárolja valaki magát a tokenbe, ezeket az előrelátható feltételeket is vállalja. Ha átváltod BNB-re (Binance Coin) vagy másik kriptóra, amit publikusabban kezelnek cégek vagy tőzsdék, amiken keresztül ez hagyományos valutákra váltható, úgy is van egy 13 százalékos költség. Tehát akkor is van, ha valaki elutalja, meg akkor is, ha tényleges folyószámlapénzzé juttatja ki magának. Utóbbinál még egy 5-6 százalékos plusz átváltási költséggel kell számolni (euróról). Tehát valójában ott tartunk, hogy bármilyen kriptóból körülbelül egy 3-5 százalék, csak mire valamilyen hagyományos valutára váltják. Jelen esetben erre még rájön a 13 százalék, az összesen már 18 százalék. Szóval még jobban jár a holder, ha ezzel fizet. Hosszú távon persze célunk ezeket a költségeket csökkenteni. Ehhez jó út, ha minél több tőzsdén fogunk szerepelni. Kezdő tokenek esetében még az alacsonyabb váltási költséggel dolgozók között vagyunk, bőven húsz és afeletti számok vannak ezen a szinten a versenytársainknál.

Augusztus 23-a óta a HVI-t a HotBit nevű nemzetközi tőzsdén is jegyzik, ahol több száz millió dolláros forgalom zajlik nap mint nap. Annak ellenére, hogy ezzel a lépéssel sokkal elérhetőbbé vált a Vizsla Coin, a bevezetés óta mégis jelentősen csökkent az árfolyama. Mivel magyarázható ez a jelenség?

G.P.: Ez tudatos folyamat volt. Mi térben és időben elválasztottuk magát a listázást a nemzetközi tőzsdén, és annak bejelentését. Ez kapcsolódik a hype-jelenséghez, amiről a legelején beszéltünk. A tőzsdei listázás egy nagy mérföldkő egy token életében, mivel ezáltal sok ember számára elérhetővé válik, komolyságot ad neki, és növeli a hosszú távú esélyeket.

Amikor két héttel a tőzsdére lépés előtt megtettük a bejelentést, akkor a durván 3,5 millió dolláros market cap azon nyomban felugrott 23 millióra. Tehát megvolt a hatalmas hype, ami kialakult, majd szépen visszaestünk, és beálltunk egy viszonylag stabil, 9-11 millió dolláros market capre, ezt pedig tartottuk utána. Jelenleg 6 milliónál vagyunk, de az elmúlt hetekben a kriptovaluták értékében általános volt a visszaesés.

Egy-két nagyobb befektető sajnos belezavart a levesbe, volt, aki 200 ezer dollárt realizált, de lényeg a lényeg, túléltük ezt az időszakot.

A honlapjukon közzétettek egy 60 napos akciótervet, amely olyan ambiciózus célokat tartalmaz, mint külföldi népszerűsítő kampányok, rendezvények szponzorálása, de a saját YouTube-csatorna ötlete is megjelenik. Mi lesz a következő nagy dobásuk, mit emelnének ki a következő időszak céljai közül?

G.P.: Nehéz úgy megválaszolni, hogy ne spoilerezzünk. A következő két hónapban fel akarunk menni még tőzsdékre. Ez lehet, hogy több is lesz, mint egy, ezt majd a jövő eldönteni. Tanulva abból, hogy a HotBittel milyen hibákat követtünk el, bölcsebben megyünk bele a következő megállapodásokba.

Olyan tőzsdék felé nyitunk, mint a kínai XT.COM, ami méreteiben több mint kétszer akkora, mint a HotBit. Ezen a felületen szeptember 20-tól leszünk megtalálhatóak. Az európai INDOEX tőzsdére is tervezünk belépni, aminek a napi forgalma több mint tízszer akkora méretű, mint a HotBit, és nem ezer listázott token szerepel rajta, hanem csak közel hetven. Ez igazán nagy presztízs, és jó lehetőség az új piacok kiaknázására. A másik pedig, hogy

Szeretnénk a helyi lakosság által közelebb kerülni a külföldi befektetőkhöz, úgy, hogy a hirdetések mellett meglévő, megbízható és hűséges holdereinket (befektetőinket) beavatjuk a stratégiánk lépéseibe, szorosabban együtt akarunk működni velük. Akár fizetett csapattaggá válással, hogy minél direktebben és a helyi sajátosságokat ismerve tudja a nevünket a piacra vinni.

Ezért indítunk egy nagykövetprogramot, helyi „ambassadorokkal”, akik tudnak minket képviselni az adott országban, és el tudják mondani a saját nyelvükön a különböző közösségekben, akár közösségimédia-felületeken, hogy miért érdemes velünk dolgozni. Ezt szeretnénk a jótékonykodással ötvözni. Az utófinanszírozott jótékonykodást külföldön ugyanúgy meg tudjuk csinálni hasonló kritériumokkal és elvárásrendszerrel. Akkor ők is inkább a magukénak érzik ezt a projektet, és a saját környezetükben fogják tapasztalni, hogy jót teszünk.

A kollaborációkra visszatérve, fontos, hogy kik és hogyan reklámoznak minket, hol futnak belénk. A több marketinges és influencerkapcsolat felé szeretnénk orientálódni. Büszkék vagyunk a már említett sörünkre, ami egy kézműves üzemben készül, és rajta van a logónk. Jók a piaci visszajelzések, de értenünk kell még, hogy működik, hogy a távoli jövőben külföldön is megcsinálhassuk. Nem tudom, hallotta-e a HVI első zenéjét, amit egy magyar rapelőadó csinált? Van ilyenünk is.

A terveket olvasva egy pont megragadta a figyelmemet. NFT (non-fungible token)? Lehet már valamit tudni, hogy ki vagy mi lesz a magyar NFT alatt? Talán Arató András, Hide the Pain Harold mémjei?

G.P.: Nekünk ez még nem jutott eszünkbe, de jó ötlet.

S.F.: Bármit tudunk tokenizálni, ami egyedi, és digitális értékké lehet konvertálni, például egy festményt vagy egy mémet. Ez azonosítható, átadható, de nem másolható és nem osztható. Mindig lesz egy digitális jel rajta, ami azt mutatja, hogy ki a tulajdonosa. Ez a token korlátozott számú, ezért a piac szépen be tudja lőni az értékét.

G.P.: Ezeknek a projekteknek két fő vonulatot tervezünk: lesz egy mémes, poénos része, ami kiszolgálja a mainstream közösséget, és

Ez a tokennek nagyon sok felhasználási lehetőséget ad, és biztosan hatalmas újítás lesz a piacon.

(Borítókép: ylejxu.zombeek.hu)