Sokszor még az egyszerűsített foglalkoztatás minimális közterhein is spórolnak a munkáltatók. A tavaszi kereskedelmi és vendéglátós korlátozások után a mindenen spórolni próbáló vállalkozók egy része jókora bírságot is kapott a feketemunkások miatt.
Alapvetően torzítja a járvány az idei munkaügyi ellenőrzések statisztikáit, ezért messzemenő következtetéseket nem lehet levonni az adatokból – ezt maga az ellenőrzéseket végző hatóság állapítja meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felügyelete alatt megjelent első féléves jelentésében. Mivel tavasszal teljes ágazatokat kényszerített leállásra a járvány, ezért például a feketemunka miatt sűrűbben ellenőrzött vendéglátás, illetve kiskereskedelem hónapokra kiesett a munkaügyi felügyelők látóköréből. A működő vállalkozásoknál is sok helyütt inkább csökkentett létszámmal és munkaidővel igyekeztek túlélni ezt az időszakot, ezért a feltárt jellemző jogsértések is inkább a munkaidő-pihenőidő-, szabadságkiadásokkal, bérpótlékok elszámolásával kapcsolatosak, mintsem a feketemunkával. Ráadásul – mint azt a jelentés is megjegyzi – olykor
maguk az ellenőrök is hetekre kiestek a munkából, vagy koronavírus-fertőzés, vagy kormányhivatali munkaátszervezés, helyettesítések miatt.
Mivel rendőrből is kevés van, és a határőrizet melletti rendőri feladatok ellátásában és a járványvédelem terén is egyre komolyabban támaszkodott a kormány a honvédség állományára tavasszal, ez is közrejátszott abban, hogy az idén kevesebb társhatósággal közös munkaügyi ellenőrzés zajlott, aminek negatív hatása az ellenőrzések eredményességében is megjelent.
A járvány hatásaként idén kísérleti jelleggel két megyében is kezdeményeztek munkaügyi-foglalkoztatásfelügyeleti távellenőrzéseket. Az innováció lényege, hogy helyszíni ellenőrzés nélküli elektronikus iratbekéréssel vizsgálják a foglalkoztatással kapcsolatos iratok szabályszerűségét. Miközben azzal a hatóság is tisztában van, hogy ez nem ad valós képet a foglalkoztatási gyakorlatról, azonban bíznak abban, hogy a hatósági figyelem elősegítheti a szabályok betartását.
Mindenesetre 2021 első hat hónapjában így is sikerült 7895 munkaadó foglalkoztatási gyakorlatát ellenőrizni és nagyjából az évtizedes, szokásosnak mondható több mint kétharmados jogsértési arányt megállapítani. Az ellenőrzési tapasztalatok szerint a vizsgált munkaadók 65 százalékánál találtak különféle jogsértéseket, amelyek az ellenőrzésbe vont 29 511 munkavállaló 61 százalékát, azaz 18 074 főt érintettek. A jelentés szerint az előző, ugyancsak korlátozásokkal terhelt év első félévi ellenőrzési eredményeivel összevetve megállapítható, hogy ugyan nőtt az ellenőrzött munkaadók száma, azonban csökkent a lefülelt szabálytalankodóké. Hasonló trendet láttak az ellenőrzött munkavállalóknál is: több dolgozó került a hatóság látókörébe, de kevesebbüket érintett valamilyen jogsértés.
Mindazonáltal az ellenőrzési nehézségek és a gazdasági leállások ellenére is sikerült fél év alatt 3711 feketemunkást találniuk az ellenőröknek, jellemzően az építőiparban és az évek óta problémás személy- és vagyonvédelemben. Az 1775 esetben kiszabott, összesen 295,55 millió forintnyi munkaügyi bírság túlnyomó részét a feketemunka miatt rótták ki. A legutóbb 2018-ben változott szabályozás értelmében ugyanis a munkaviszony bejelentésének elmulasztása automatikusan bírságot von maga után.
Mivel a családtámogatások és a beruházások felpörgetése miatt az építőipar egyáltalán nem állt le, nem meglepő, hogy
a feketén foglalkoztatottak 47 százalékát ebben az ágazatban találták az ellenőrök.
Tavalyhoz képest még nőtt is ez az arány. Ugyanakkor mivel ebben az ágazatban az első félévben országos célvizsgálatot is tartottak a kormányhivatalok munkatársai – vagyis idén összességében is jóval többet ellenőrizték ezt az ágazatot –, ezért fordulhatott elő, hogy az összes, a szektorban ellenőrzött munkavállalóhoz viszonyítva 2020 azonos időszakával összeverve jelentősen csökkent a feltárt feketemunkások aránya, 31,48 százalékról 26,31 százalékra. Az első félévi ellenőrzések során az ágazatban tapasztalt súlyos szabálytalanságok 1654 intézkedést, valamint 753 esetben munkaügyi bírságot vontak maguk után, összesen 118,6 millió forint összegben.
Az általános tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ennek ellenére
az építőiparban foglalkoztatott munkavállalók nagyjából egyharmadát, túlnyomórészt a segédmunkásokat feketén dolgoztatják.
Még úgy is, hogy számos korábbi alkalmazott kényszervállalkozóként tevékenykedik, számuk tavaly még nőtt is az ágazatban. Sok munkaadó évek óta úgy működik, hogy eleve bekalkulálja a vállalási áraiba a feketemunkások után fizetendő bírságösszeget, mert még így is jobban megéri, mintha fizetné a járulékokat. A jelentésben konkrétan az áll, hogy az elmúlt években
a munkáltatói járulékterhek folyamatos csökkenése ellenére sem szorult vissza érdemben a feketefoglalkoztatás, többek között az alacsony ellenőrzési fenyegetettség miatt.
Ugyanez igaz a személy- és vagyonvédelemre is. Ebben az ágazatban tavalyhoz képest is romlott a helyzet: a munkavállalók 31,36 százalékát foglalkoztatták feketén, szemben a tavalyi 17,61 százalékos aránnyal. Az első félévben talált feketemunkások tíz százaléka dolgozott vagyonőrként. Ráadásul ebben az ágazatban a legjellemzőbb, hogy miközben előszeretettel felejtik el bejelenteni a dolgozókat, a munkáltatók szándékosan akadályozzák az ellenőrzések lefolytatását az eljárások során kért adatpótlások lassításával, megtagadásával a vizsgálatok lezárását, ezzel a dolgozók jogviszonyának rendezését próbálják elkerülni. Ebben a szektorban sokszor az is gondot okoz, hogy a munkavállalók nem tudják megmondani, ki foglalkoztatja őket, noha fizikailag évek óta ugyanazon a helyen dolgoznak. Csak a foglalkoztatócégek cserélődnek gyorsan, és a bejelentés meg a járulékfizetés marad el.
A kereskedelemben 401, a vendéglátásban 318 bejelentés és járulékfizetés nélküli dolgozót találtak az ellenőrök. 2020 azonos időszakához képest előbbiben az ágazat egészének létszámához képest csökkent, utóbbiban stagnált a feketemunkások aránya. A kereskedelemben 219 esetben összesen 23,415 millió forint munkaügyi bírságot szabtak ki, míg a vendéglátásban 143 esetben összesen 19,149 millió forintot. Mindkét szektorban az összes jellemző súlyosabb jogsértés elterjedt gyakorlatnak számít a feketemunkától, a részmunkaidős leplezett foglalkoztatáson át a munkaidő-pihenőidő szabályok megsértésén, a munkaidő-nyilvántartások mellőzésén keresztül az igazolások kiadásáig bezárólag.
Több megyében is jellemző tapasztalata volt az ellenőröknek, hogy
a korlátozások után eleve feketemunkásokkal indultak újra a vendéglátós vállalkozások.
A mezőgazdaságban 2021 első felében mindössze 209 ellenőrzést végeztek, azonban így is 48 esetben végződött bírságolással az akció. Az érintett munkáltatóknak összesen 11 millió forintot kell majd az államnak bírságként megfizetniük. Az ellenőrzött mindössze 809 dolgozóból 504-et foglalkoztattak szabálytalanul, közülük 162-t feketén. Főleg itt jellemző a bejelentetlen külföldi idénymunkások előfordulása is a külföldi tulajdonú sütőipari vállalkozások mellett. A feldolgozóiparban és a gépiparban ellenőrzött közel tízezer dolgozó több mint fele, 5690 dolgozó esetében nem volt szabályos a foglalkoztatás, igaz, csak 181 feketemunkást találtak az ellenőrök. Fél év alatt 16,788 millió forintnyi munkaügyi bírságot szabtak ki az ágazat munkáltatóira.
Általános tapasztalat, hogy a bejelentés elmulasztásának könyvelői hibával való hivatkozással hárítása mellett továbbra is elterjedt, hogy fizetetlen próbamunkát kérnek a dolgozóktól, holott az valójában bejelentésköteles próbaidő. Az már a progresszivitás jele, ha a vendéglátós vállalkozás legalább egyszerűsített foglalkoztatással e napokra bejelenti az érintett dolgozót. Még mindig gyakori több ágazatban, hogy a szóbeli megállapodást nem követi írásos munkaszerződés.
A feketemunka mellett a legjellemzőbb munkaügyi jogsértés a munkaidő-nyilvántartással, munkaidőkeretek kezdő- és végpontjának rögzítésével való trükközés, emiatt a pótlékok meg nem fizetése, ami konkrét anyagi kárt okoz a dolgozónak. Részben az ellenőrzések számának csökkenéséből adódik, hogy tavalyhoz képest kevesebb ilyen esetet tártak fel, a főbb jogsértésekkel érintett dolgozók mindössze harmadánál állapítottak meg ilyen munkaadói jogsértést.
A részmunkaidőre való bejelentés mellett teljes munkaidőt ledolgoztató és zsebbe is fizető munkaadó ugyancsak gyakori, de jellemzően csak a munkaviszony végi elszámolási viták után kerül az ellenőrök látóterébe, mivel a dolgozók együttműködése híján nagyon nehéz bizonyítani a jogsértést. Ugyancsak gyakori, hogy nem adják ki a dolgozóknak a kilépőpapírokat, igazolásokat a munkaviszony végén, sokan csak ebből jönnek rá, hogy egyáltalán nem is jelentették be őket a munkadóik.
(Borítókép: Matt Cardy / Index)