Az uniós nitrátirányelv 1991-es elfogadását megelőző helyzethez képest mind a felszíni, mind a felszín alatti vizekben csökkent a nitrátkoncentráció − közölte az Európai Bizottság. Hozzátették: a tagállamoknak határozottabban fel kell lépniük a vizek főként mezőgazdaságból származó nitrátszennyezettsége ellen.

Az uniós bizottság jelentése szerint a tagállamokban a felszín alatti vizek 14,1 százaléka a 2016−2019-es időszakban túllépte az ivóvízre meghatározott nitrátkoncentrációs határértéket. Az EU-ban a tengervizek 81 százaléka, a parti tengervizek 31 százaléka, a folyók 36 százaléka, illetve a tavak 32 százaléka eutrofikus, azaz algásodásra hajlamos.

A víz túlzott nitráttartalma káros úgy az emberi egészségre, mint az ökoszisztémákra, mivel oxigéncsökkenést és eutrofizációt idéz elő. Ahol megtisztították a vizeket, javult az ivóvízellátás és gazdagabb lett a biológiai sokféleség, valamint kedvező változások mentek végbe a biodiverzitástól függő ágazatokban, például a halászatban és az idegenforgalomban is. A túlzott trágyázás azonban továbbra is problémát jelent.

Az uniós bizottság közleményében hozzátette: lépéseket fog tenni, hogy a tagállamok jobban megfeleljenek a nitrátirányelvnek, ez ugyanis elengedhetetlen az európai zöld megállapodás azon célkitűzésének teljesítéséhez, hogy 2030-ra legalább ötven százalékkal csökkenjen a tápanyagveszteség.

Mint kiderült, a mezőgazdaságból származó tápanyagszennyezés kezelését illetően Belgium, a Cseh Köztársaság, Dánia, Finnország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország és Spanyolország néz szembe a legnagyobb kihívásokkal. Emellett Bulgáriában, Cipruson, Észtországban, Franciaországban, Olaszországban, Portugáliában és Romániában is vannak olyan területek, ahol sürgősen csökkenteni kell a szennyezés mértékét – számolt be az MTI.