Jelzésértékű gesztust tett a legkeményebb beszerzési feltételekről és áralkukról ismert német diszkontlánc a magyar állattenyésztés számára azzal, hogy októbertől a 151 hazai Aldi-üzletben csak Magyarországon nevelt, levágott és feldolgozott sertés- és marhahúst tart a hűtőpultokban az állandó frisshús-kínálat részeként. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egyébként még szeptemberben tett közzé egy nyílt levelet, amelyben sürgette, hogy az egyik német kiskereskedelmi lánc példáját követve – a Rewe-csoport a nyáron jelentette be, hogy németországi üzleteiben 2022 nyarától a friss sertéshúskínálat 95 százaléka német eredetű lesz – Magyarországon is éljenek a láncok azzal a lehetőséggel, hogy túlnyomórészt hazai előállítású és feldolgozású húsipari termékeket kínálnak. 

A döntést bejelentő Bernhard Haider, az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. országos ügyvezető igazgatója azt hangsúlyozta, hogy ezzel nemcsak a húsipar nyer, mert stabil keresletet jelent számukra, de stabil környezetet is a rövidebb szállítás miatt. A vásárló pedig akár 24 órán belül friss húshoz jut valamelyik magyarországi húsfeldolgozóból, akár a pandémia alatt beindított online rendelés és házhoz szállítás igénybevételével is. 2020 óta egyébként már a baromfitermékek esetében is csak hazai előállítású szárnyas húsok közül választhatnak a fogyasztók a német diszkontláncnál. Igaz, folyamatosan bővül a frisshús-szortiment, csak idén tíz új terméket vezettek be – például sertés-marha darált hússal, pulykatokányhússal, tanyasi csirketermékekkel és GMO-mentes húsokkal –, a vásárlók már több mint ötven szárnyas, sertés- és marhahús közül választhatnak.

A kiskereskedelmi lánc mintegy tízmilliárd forintos beruházással érte el, hogy kizárólag magyar húsipari beszállítókra támaszkodhat: hatmilliárdért a biatorbágyi logisztikai központot, négymilliárdért pedig az áruházi hűtőkapacitásokat fejlesztette. A mostani döntést vásárlói tájékoztató marketingkampánnyal is megtámogatják.

Az ügyvezető ígéretet tett tett arra, hogy a magyar beszállítói arányt más termékpályákon is növelik majd, részleteket azonban későbbre ígért. A nyári időszakban egyébként a zöldség-gyümölcs kínálat nyolcvan százaléka származik belföldi beszállítóktól, míg a trappista sajtok esetében százszázalékos a magyar kínálat.

A hazai hústermelés mintegy egyharmadát előállító sertéságazat számára komoly segítséget jelent az Aldi döntése. – Bízunk benne, hogy más kiskereskedelmi láncok is követik a példát, illetve abban is, hogy a fogyasztók is értékelik a döntést, mivel a hazai gazdák és az élelmiszeripar is a tudatos vásárlók kezébe van – mondta Nagy István agrárminiszter. A miniszter megemlítette, hogy a továbbra is folyamatosan dráguló takarmányok miatt veszélyesen kinyílt az olló a rekordmagasságba szökő önköltség és az értékesítési árak között. A kormány eddig azonnali intézkedésként négymilliárd forinttal emelte meg az állatjóléti támogatásokat, támogatott hitelprogramokat indított a gazdák részére, és az állattartók idén már részt vehetnek a krízisbiztosítási rendszerben is. Emellett szigorúbb állategészségügyi ellenőrzéseknek vetik alá az EU belső piacáról importált hizlalni való malacokat is. 

A kabinet várhatóan a szerdai kormányülésen tárgyalja a takarmányárak okozta problémákat, valamint a termékpályák bevonásával kidolgozott további intézkedési javaslatokat – mondta az Indexnek Nagy István, aki szükségesnek látja az uniós piacvédelmi intézkedések elindítását, ezt azonban – amint az a múlt heti agrárminiszteri tanácsülésen kiderült – mereven elutasítja az Európai Bizottság. 

Ebben a rendkívüli piaci helyzetben, amikor a takarmány, az energia és a munkaerőköltség is drágul, az uniós túlkínálat miatti nyomott húsárak mellett a talpon maradást is eldöntheti, hogy van-e stabil kereslet – mondta a döntés bejelentésekor Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős országos alelnöke, egyúttal a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. Az ágazat nevében köszönetet mondva fontosnak tartotta, hogy a kiskereskedelmi lánc aktív segítséget nyújt abban, hogy „a fogyasztók a patrióta szolidaritás jegyében a magyar állattenyésztők és a magyar húsipar közös munkájának eredményeként előállított kiváló minőségű friss húsokat vásárolhassák.”

Az persze még bőven kérdéses, milyen hatása lesz mindennek. Az Aldi évi mintegy hatezer tonnányi friss húst értékesít, igaz, a forgalmazott húskészítmények mennyiségéről, illetve származási országáról most nem tettek említést. A KSH 2020-as adatai szerint sertéshúsból évente 307,6 ezer tonnát állítunk elő, ami a csatlakozáskori 308,7 ezer tonnás termelés alatt van. Igaz, az elmúlt tizenhat évben jelentős kilengések voltak a hazai sertéshús-előállításban, a csúcs 322,5 ezer tonnával 2007-ben volt, a mélypont pedig 245,9 ezer tonnával 2013-ban. A hazai marhahús-előállítás (az élőállat-export nélkül számított nettó hústermelés) 29,1 ezer tonna volt 2020-ban, míg a baromfihús-előállítás 517,8 ezer tonnát tett ki vágott súlyban. Igaz, utóbbi jelentős részben eleve az exportpiacokon talál gazdára, mivel Magyarország baromfiból több mint 120 százalékban önellátó. 

A kilátások azonban nem biztatók. Éder Tamás szerint az elmúlt hónapban sem változott érdemben az uniós sertéspiaci helyzet, ráadásul – amint azt az Index is megírta – a hazai sertéstartás komoly strukturális problémákkal küzd. Az elszálló gázárak miatt pedig borítékolható, hogy a kisebb nitrogénműtrágya-felhasználás miatt eleve nem lesz 2022-ben sem olyan rekordtermés, amely érdemben levinné a terményárakat. Az egyelőre megjósolhatatlan, mennyivel csökken emiatt a hazai állatlétszám. Az viszont valószínűsíthető, hogy tovább koncentrálódik az ágazat. 

Az Aldi ugyan vizsgálja, hogy a magyar húsipari beszállítók hogyan vonhatók be a más országokba irányuló értékesítésbe, de amint azt Pusztai Ádám, a lánc beszerzési igazgatója az Indexnek elmondta, azok az élelmiszer-előállítók, akik megfelelnek a polcra kerülés szigorú minőségi követelményeinek, már önmagukban is alkalmasak arra, hogy más országokban önállóan pályázzanak meg beszállítói pozíciókat.

(Borítókép:  Scott Olson / Getty Images)