A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa 15 bázisponttal 1,80 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, és azonos mértékben emelte a kamatfolyosót is, 0,85 százalék és 2,75 százalék közé − adta hírül az MTI. A piaci elemzők is ekkora szigorításra számítottak, így a bejelentés után csupán enyhén gyengült a forint az euróval szemben.
A testület júniusban jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. Az alapkamat a mostani emelési ciklus megkezdéséig tavaly július óta állt 0,60 százalékon.
A JEGYBANKNAK EZ VOLT SOROZATBAN AZ ÖTÖDIK ALAPKAMAT-EMELÉSE, ELŐTTE TÍZ ÉVIG NEM VOLT PÉLDA erre MAGYARORSZÁGON.
Mint arról korábban beszámoltunk, Matolcsy György, a jegybank elnöke júniusban jelentette be a kamatemelési ciklust. A döntést azzal indokolta, hogy a járvány miatt kialakult válságot követő gazdasági helyreállítás egészen fényesre sikerült, ám ez komoly ütemben beindította az inflációt is. A jegybank ezért próbálja visszafogni a folyamatot az alapkamat folyamatos emelésével.
A jegybank utoljára szeptemberben emelt alapkamatot, akkor 15 bázisponttal 1,65 százalékra.
Az Equilor rövid kamatdöntés után kiadott rövid elemzése szerint év végéig 2,1 százalékon állhat meg az alapkamat. A mostani emelés mögött az (is) állhatott, hogy erősödtek a felfelé mutató inflációs kockázatok elsősorban a nyersanyag- és energiaárak emelkedése miatt. Sőt a Monetáris Tanács közleményéből kiderül, hogy a jegybank felfelé mutató kockázatokat lát az inflációs kilátások között, és emiatt továbbra is havi ütemű kamatemelést lát szükségesnek. A jegybanki célkitűzés az infláció három százalékra mérséklése, amit jövő év elejére vártak, de az előző kamatemeléskor ezt is kitolták.