A kríziskezelésből visszaváltottak a hosszabb távú fenntartható növekedést megalapozó stratégiák megvalósítására a világ legnagyobb vállalatainak vezetői, és közvetlen a sokk elmúlása után optimistábban látják a világgazdaság növekedési kilátásait is. A következő 3 évben növekedést vár 60 százalékuk a járvány elhúzódásával kapcsolatos bizonytalanságok ellenére is – derült ki a KPMG 2021 CEO Outlook felméréséből. A felmérésből kirajzolódó kép szerint bizonyos kulcsfontosságú készségeket, erőforrásokat, rendszerszintű, ám a gördülékeny működést akadályozó problémákat, amelyek fontosságát a tavalyi év világította meg, és amely területekre eddig kevesebb figyelem vagy pénz jutott, azt rekordgyorsan orvosolnák.
Méghozzá kész megoldások megszerzésével: 69 százalékuk szerint nem organikus növekedéssel, hanem felvásárlások, összeolvadások, stratégiai szövetségek formájában. Tízből nyolc cégvezető kész akvizíciókra a következő 3 évben.
Emiatt alaposan átrendeződött a vezetők meglátása szerint legfontosabb kockázati tényezők mezőnye is. A lista élén
Az előtérbe került kiberbiztonság egyrészt azért fontos, mert a járvány robbanásszerű lökést adott a cégek digitalizációjának, sokan az e téren való előrelépést már a további növekedés feltételének, esetenként gátjának tartják – mondta Rózsai Rezső, a KPMG magyarországi vezérigazgatója. Az ellátási láncok kérdése egyébként az autóipari kitettség miatt a kormány értékelése szerint már a GDP-növekedésre is kockázatot jelent, amint azt Varga Mihály pénzügyminiszter közölte egy minapi konferencián. Másrészt a kiberbiztonság szorosan összefügg az ellátási láncok zavartalan működésének kívánalmával is, mivel egyes cégvezetők olyan működési kockázatnak látják, hogy akár még fizetni is hajlandóak a beszállítók sorára kiterjesztett kiberbiztonsági lépésekért, szolgáltatásokért.
Mind a digitalizációs törekvések, mind a kiberbiztonság terén felértékelődik majd a külsős, profi cégekkel való együttműködés, partnerség. Részben azért, mert olyan koncentrált tudásra lesz szükség a jövőben, ami már egyetlen cégen belül sem áll rendelkezésre. Példaként a KPMG saját működését említette: a tanácsadó cégnél ugyan számos IT-fejlesztő működik, azonban bizonyos célszoftverek fejlesztésénél egyedi, belsős programozás helyett inkább együttműködnek a Microsoft fejlesztőivel.
A klímakockázat már nemcsak mint a működést fizikailag veszélyeztető probléma került elő a vállalatvezetők gondolkodásában, de a fenntarthatósággal kapcsolatos külső elvárások is fokozódnak mind a szabályozói, mind a részvényesi vagy ügyfél-, mind a társadalmi, és azon belül akár a dolgozói oldalról is. Huszonhét százalékuk vélte úgy, hogy ha nem felelnek meg a klímacéloknak, az negatív hatással lesz a versenyképességükre. A július–augusztusban készült felmérés válaszadóinak háromnegyede várta azt, hogy a novemberi ENSZ COP26 konferencia megteremti majd a valós változásokhoz szükséges kormányzati ösztönző intézkedésekkel kapcsolatos prioritásokat.
A jelentés szerint a tulajdonosi kapitalizmust lassan felváltó stakeholder (értintetti körök által befolyásolt) kapitalizmus egyre jelentősebb kihívások elé állítja a vállalatokat, mivel egyre szélesebb érintetti kör fogalmazza meg az egyre mélyrehatóbb változásokra vonatkozó igényét, aminek ráadásul olykor kifejezetten költséges megfelelni. Az ESG-szempontrendszer elvárásai és a realitás közti feszültség egyre növekszik. A vállalatvezetők számára pedig komoly nehézségeket okoz, hogy nincs globálisan egységes, a teljesítményt mérhetővé tevő, valóban összehasonlíthatóvá tevő keretrendszer. Még a klímavédelmi lépésekkel kapcsolatos, viszonylag jobban kidolgozott elvárásrendszerek is tartalmaznak egymásnak ellentmondó elvárásokat – egy légitársaságnak például nagyjából négyféle riportolási rendszernek kell megfelelni, és adatot szolgáltatni, említett egy példát a vezérigazgató. Márpedig az ESG-vállalások, illetve ezek teljesítésének igazolása kulcsfontosságú lehet a cég hosszú távú működése szempontjából, példának okáért a zöld kötvényekre egyre nagyobb a kereslet, a zöld feltételekhez kötött hitelek kondíciói kedvezőbbek, és a befektetők is egyre szívesebben vesznek olyan részvényeket, amelyeket meggyőző fenntarthatósági eredményeket produkáló cégek bocsátanak ki. Ugyanakkor a másik oldalon egy banki elemzőnek is nehéz eldöntenie egységes kritériumrendszer híján, hogy egy-egy befektetési terv vagy épp egy lakás, amire banki finanszírozást kérnek, mitől zöld – világít meg egy másik szempontot is Rózsai Rezső. A hazai bankoknak például nehézséget okoz a zöld jelzáloghitelezésben, hogy nem férnek hozzá automatikusan a földhivatali adatbázisban az energetikai tanúsítványokhoz, hanem egyedileg kell lekérniük azokat minden esetben.
Mivel az ESG társadalmi és irányítási elvárásoknak inkább önkéntes vállalásokkal igyekeznek eleget tenni – például a munkavállalói elégedettség javítása, vagy a vezetői szintek sokszínűbbé válása terén – ezeket sokkal nehezebb mérni, auditálni.
A megkérdezett 1325 vállalatvezető 77 százaléka véli úgy, hogy a globális minimumadó megnehezíti majd a cége növekedési elképzeléseinek megvalósítását. Részben azért, mert a részletszabályai még kidolgozatlanok, a várható változásokkal kapcsolatos bizonytalanság nehezíti a tervezést. Magyarországon egyébként mintegy 3 ezer céget érinthet. Másrészt sok vállalatnál a digitalizációs projektek töredékesek, nem állnak össze a teljes vállalati működést támogató rendszerré, márpedig a legtöbb adóhatóság egyre inkább a minél szélesebb körű digitális adatszolgáltatás felé tart – jegyezte meg ezzel kapcsolatban Srankó Zsolt, a KPMG közvetett adózásért felelős partnere. Ugyanakkor a cégvezetők háromnegyede szerint adózási gyakorlataik visszahatnak a cégük megítélésére, 69 százalékuk pedig egyre erősödő nyomást érez azzal kapcsolatban, hogy a fenntarthatóság iránti erősebb elköteleződésüket demonstrálandó, részletesebb információkat adjon az adóteljesítményével kapcsolatban.
(Borítókép: Rózsai Rezső, a KPMG magyarországi vezérigazgatója 2021. október 20-án. Fotó: KPMG)