Bár az albérletpiacon ősztől szinte mindenki a diákok és a külföldiek érkezésétől várta a fellendülést, a változás elmaradt. Egy új elemzés szerint az árakban sem lesz már nagyobb mozgás, természetesen továbbra is Budapest a legdrágább.
A tavalyihoz képest ősszel csupán 2-3 százalékos áremelkedést tapasztaltak az albérletpiacon Budapest belvárosában, miközben 2019-ről 2020-ra 30–50 százalékos volt a visszaesés – derül ki a Duna House felméréséből.
A hosszú távra kiadott ingatlanoknál volt kisebb mértékű a csökkenés, a nagy vesztesek pedig az Airbnb-lakások tulajdonosai voltak, akik elvesztették bevételi forrásaikat, ezért inkább eladták befektetésüket, vagy tartós kiadásra váltottak.
A budapesti belvárosi albérletpiac két legfontosabb célcsoportja a külföldi turisták és a diákok voltak,
a két csoport a bérlők körülbelül 80 százalékát tette ki az elmúlt években.
Mára azonban jórészt szinte teljesen eltűntek, noha még így is tíz százalékkal többen vannak, mint tavaly ugyanebben az időszakban.
Az albérletpiac újbóli fellendülését így az egyetemi ponthatárok kihirdetésétől várták a bérbeadók, de a nagy roham elmaradt. Bár idén közel 76 ezren jutottak be a felsőoktatási intézményekbe, az albérletekért nem folyt harc, mivel a diákok jó része inkább ingázik.
Az elemzés szerint a városok és kerületek között is jelentős lehet az árkülönbség. A főváros a legdrágább az átlagos havi 150-165 ezer forintos bérleti díjakkal.
Az egyetemistáknak megfelelő belvárosi stúdiólakások – minőség függvényében – azonban már havi 80–110 ezer forintért is kivehetők, az egy hálószobás ingatlanok kezdő bérleti ára pedig 110–140 ezer forint között mozog, és mintegy 30 ezer forinttal nő szobánként nagyobb lakás esetén.
Ezzel szemben a hallgatók által kedvelt nagyvárosokban 100–135 ezer forint között vannak a költségek havonta.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)