Jelenleg is zajlik a 26. Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezmény részes feleinek Konferenciája (CoP26). A Párizsi Egyezményben foglalt célok elérésének egyik legfontosabb eszköze a fosszilis tüzelő- és üzemanyagok használatának csökkentése. A dekarbonizációs folyamatokban az olajvállalatoknak kulcsszerepe van. A Shell olajipari óriáscég főnöke ragaszkodik ahhoz, hogy 2050-re át tudnak állni a nettó nulla kibocsátásra, de ehhez szükségük lesz az olaj- és gázüzletágukból származó forrásokra.
Ben van Beurden elutasította, hogy az olaj- és gázüzletágat szétválassza a megújuló energiaforrásokra irányuló befektetéseitől, amit a Third Point befektetési alap, a Shell részvényese sürgetett.
A cégvezető a BBC-nek adott interjújában azt mondta, hogy
a vállalat környezetbarátabb energiára vonatkozó terveit csak az olaj- és gáziparból lehet finanszírozni.
A vezérigazgató Európa legnagyobb olajfinomítójában, a Rotterdamhoz közeli Pernisben nyilatkozott, amelyet a benzin- és olajfinomításról bioüzemanyagok és hidrogén előállítására terveznek átalakítani a következő évtizedben.
Ha hidrogénüzemet kell építenünk egy szélerőműből az Északi-tengere egymilliárd dollárért, azt nem a hidrogénüzlet fogja finanszírozni, hanem az olaj- és gázüzlet fog forrásokat biztosítani hozzá
– nyilatkozta Ben van Beurden.
A cég a célok eléréséhez újabb olajmezőkön kívánja megkezdeni a kitermelést. Az Északi tengeren tervezett Cambo olajmezőn évente 170 millió hordó olaj kitermelésére készülnek. Ben van Beurden ennek a megnyitását környezetvédelmi szempontból azzal indokolta, hogy az Egyesült Királyság belső kereslete képes ennek az olajmennyiségnek a felhasználására, így kevesebb importra szorulva összességében csökkenhet a felhasználás utáni szénlábnyom.
A Shell jelenleg globálisan Oroszországéval megegyező szénlábnyomot hagy maga után,
ha a Shell termékeket fogyasztók kibocsátását is beleértjük. Utóbbi csoport a teljes kibocsátásuk 90 százalékát adja.
A cég a következő évben az olaj és gáz kitermelésére fordított fejlesztési összeg négyszeresét kívánja megújuló energiákkal kapcsolatos fejlesztésekre költeni. Ez alapján azonban még egyelőre kérdéses, hogy elérheti-e a saját kibocsátási céljait és egy holland bírósági döntés által előírt célokat, amely a kibocsátás felére való csökkentését és a nettó széndioxid-kibocsátás nullára csökkentését írja elő 2050-ig. A Shell a döntés egyes részeivel kapcsolatban azonban fellebbezéssel kíván élni.
Februárban mutatta be a Mol komplex stratégiáját, amely a 2030-ig nyúló és távolabbi terveket tartalmaz. A környezetbarát fejlesztések előkelő helyet foglalnak el a cég prioritásai között. A körforgásos hulladékgazdálkodásnak, az újrahasznosításnak, a szén-dioxid kezelésnek, a bioüzemanyagokkal és hidrogénnel kapcsolatos lehetőségeknek kulcsszerepet szán a vállalat a következő évtizedekben.
A klímacélokkal kapcsolatban a stratégia rögzíti, hogy 2030-ra a beruházási költségeik több mint felét, 2050-re pedig a teljes egészét fenntartható beruházásokra kívánják fordítani.
(Borítókép: Olajfinomító Pernisben. Fotó: Peter Boer / Bloomberg / Getty Images Hungary)