Először törte át a 68 ezer dollárt a bitcoin árfolyama kedden kora reggel. Szakértők a bitcoin antiinflációs hatásával, valamint a szélesebb körű elfogadásához és használatához fűzött várakozásokkal magyarázzák az árfolyamemelkedését.
A világ legnagyobb és legismertebb digitális devizájának értéke 1 hónapon belül 25 százalékkal, 3 hónapon belül 16 százalékkal, 12 hónapon belül pedig 335 százalékkal nőtt.
A bitcoin kora reggel, öt óra körül érte el történelmi csúcsát, a 68 ezer 564 dollárt, ami több mint 1 százalékos drágulás a záróárhoz viszonyítva. Reggel 8 óra körül a bitcoin némileg veszített lendületén, az árfolyama 0,71 százalékos emelkedéssel, 68 ezer 23 dolláron állt.
A bitcoin árfolyamát erősítette, hogy erőteljesen nőtt a befektetői kereslet a kockázatosabb eszközök iránt a koronavírus-járvány újabb fellángolása miatt, illetve az a várakozás, hogy az előre szabályozott mennyiség következtében a bitcoin értéke nem inflálható el.
Támogatói azt vallják, hogy a készlet szűkössége adja a bitcoin belső értékét, és megvédi az inflációt gerjesztő jegybanki vagy kormányzati politikáktól.
Vannak olyan szakértők, aki szerint akár a százezres álomhatárt is ostromolhatja a legértékesebb kriptovaluta az év vége felé. Nem árt azonban megjegyezni: kockázatok könnyen keletkezhetnek, ami romba döntheti az árfolyamot, ezért a bitconra is igaz, nyugtával dicsérd, a befektetési napot.
A kriptokereskedelem egyre szélesebb rétegek számára lesz elérhető, és a szakértők szerint hamarosan mindannyian kvázi akaratunkon kívül is részt fogunk venni a bitcoinbizniszben, írtuk meg korábban.
A bitcoin és a mögötte lévő blokklánc-technológia eredetileg arra a filozófiára épülve jött létre, hogy a hálózathoz csatlakozó központi szereplők és engedélyeztetési modellek bármiféle külső befolyás nélkül, szabadon áramoltathassanak egymás közt kisebb-nagyobb összegeket. Ennek részeként vállalva a saját felelősségüket, köztük azt, hogy például adják a kereskedéshez a saját számítógépüket és maguk generálják a szükséges digitális kulcsokat
– mondta el az Indexnek Szabolcsi András, az Észtországban bejegyzett magyar tulajdonú fintechcég, a BlockBen IT igazgatója. A kriptovalutákra szakosodott vállalat munkatársa szerint mindez csupa olyan tevékenység, amellyel egy átlagos lakossági felhasználó sok esetben nem tud és nem is szeretne foglalkozni.
A Magyarország területének negyedét kitevő közép-amerikai állam szeptember 7-én az amerikai dollár mellett hivatalos fizetőeszközzé tette a bitcoin kriptovalutát. A salvadori bevezetés nem telt eseménytelenül: tüntetések, technológiai fennakadások és az árfolyam beesése követte a kriptopénz hivatalos valutaként történő elismerését.
Júniusban írt róla az Index, hogy Salvador elnöke, Nayib Bukele bejelentette, hivatalos fizetőeszközzé teszi a bitcoint. Szeptember 7-én lépett életbe a változás, a törvény szerint minden üzletnek el kell fogadnia a kriptovalutát, ahol csak lehetséges.
EZ KÜLÖNÖSEN MERÉSZ LÉPÉS EGY OLYAN ORSZÁGBAN, AHOL A LAKOSSÁG HETVEN SZÁZALÉKÁNAK NINCS BANKSZÁMLÁJA ÉS BANKKÁRTYÁJA SEM.
A salvadori elnök azt reméli, hogy a bitcoin bevezetése segíti majd a többségében az Amerikai Egyesült Államokba kivándoroltak hazautalásait, melyek egyébként az ország GDP-jének több mint húsz százalékát, évi 4–6 milliárd dollárt tesznek ki.
A bitcoin egy nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz, amelyből szigorúan meghatározott mennyiség bányászható, a maximális készlete 21 millió. A bitcoin nem áll egyetlen jegybank ellenőrzése alatt sem, a decentralizált szoftverrendszer nem manipulálható, a felhasználók között gyakorlatilag díjtalan, azonnali pénzmozgást garantál.
(Index/MTI)