Vadlúdfajok több ezer példánya érkezik Magyarországra minden évben a téli időszakban. Bár ezek a vadászható egyedek már az októberi hónapban elérhetik az ország határait, máig több tiszántúli megyében csak decemberben kezdődhetett meg a vadászatuk – derült ki az Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdászatszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) keddi közös közleményéből.

Korábban már módosult a vadkárok megtérítésének szabályozása – a jövőben a természetvédelmi hatóságoknak kell megfizetniük a vadkárokat –, a vadlibák okozta veszteségek mégis a mai napig konfliktusforrást jelentenek a gazdálkodók és a hivatalos szervek között. A tiszántúli megyék különösen érintettek a helyzetben, az ott élők már évekkel ezelőtt jelentettek több esetet is a vadásztársaságok felé, ugyanis volt, akinek 53 hektár napraforgót kellett újravetnie. A probléma mára addig fajult, hogy csak Hajdú-Bihar megyében több mint tízezer hektár területet érintettek a védett állatok által okozott károk.

A szervezetek közleményükben ugyan hangsúlyozták, hogy a gazdálkodók elkötelezettek a természeti értékek megőrzése iránt, a tömegesen vonuló vadlibák által okozott károk mérséklése érdekében a NAK és a MAGOSZ mégis javaslatot tett a vadászható vadlúdfajok vadászati idényeinek országos szintű egységesítésére. 

Ennek következményeként, szakmai egyeztetések eredményeképpen született meg az Agrárminisztérium rendeletmódosítása, aminek révén megszűntek Magyarországon az eddigi, területi elhelyezkedéstől függő, a nyári lúdra, a nagy lilikre és a vetési lúdra vonatkozó vadászati idények. Így

Emellett egy másik új előírás szerint nyári lúdból, vetési lúdból és nagy lilikből naponta személyenként összesen legfeljebb hat darab ejthető el, amelyből a vetési ludak száma nem lehet több kettőnél.