A pénzügyi elemzők sem értenek egyet abban, hogy milyen kamatemelésre lehet számítani a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi ülésén.
Az utóbbi időben több olyan tényező is befolyásolta a gazdaságpolitikát, amik nehezítik annak előrejelzését, hogy miként fog dönteni a tanács. Ezek közé tartozik a kilenc éve nem látott, 6,5 százalékos októberi infláció, a lengyel és a cseh jegybankok november eleji nagy kamatemelése (75, illetve 125 bázisponttal), valamint az amerikai jegybank (Fed) november eleji döntései. Ezek miatt erősödtek a kockázati tényezők, így bizonytalan, hogy miként fog most reagálni a jegybank.
A szakértők egyedül abban biztosak, hogy a Monetáris Tanács tovább emeli majd az alapkamatot a jelenlegi 1,8 százalékról.
A jegybank július óta folyamatosan így tett: az első három alkalommal egyaránt 30 bázisponttal, szeptemberben és októberben viszont már kevesebbel, 15 bázisponttal emelték a kamatot.
Abban viszont, hogy mekkora lesz az emelés, már jelentős véleménykülönbségek láthatóak. A Portfolio által megkérdezett elemzők közt van, aki 15, és van, aki 90 bázispontos kamatemelésre számít.
Véleményünk szerint kedden minimum 30 bázispontos szigorításnak kell következnie, de az sem kizárt, hogy a régiós társakhoz hasonlóan a Monetáris Tanács egy jóval nagyobb mértékű emelés mellett teszi le a voksát
– így vélekedett Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője.
Virovácz Péter, az ING Bank elemzője mindeközben azt mondta, hogy szerinte a jegybank a „lassú víz partot mos” taktikáját fogja inkább választani, és mindenképp 50 bázispont alatt lesz az emelés. Halász Ágnes, az Unicredit Bank szakértője szerint pont hogy az 50 bázispont a minimum, amire számítani lehet.
Mivel rövid távon az infláció 7-8%-ig is emelkedhet, már most nagyot kell szigorítania a jegybanknak ahhoz, hogy a forint ne szakadjon be. Meglátásunk szerint ebben a helyzetben hozniuk kell a piac által elvárt 50 pontot legalább
– fogalmazott. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a piacon még egy 30 bázispontos kamatemelés is csalódást okozhat, jelentősek a felfelé mutató kockázatok.
Mindeközben Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke a 2007-es gazdasági világválsághoz hasonlította a jelenlegi állapotot. Az akkori állapothoz hasonlóan most sem lehet a megszokott normák szerint alakítani a gazdaságpolitikát, az infláció miatt a jegybank mindenképp kénytelen lesz kamatot emelni – mondta a Népszavának. A lap szerint nagy emelés várható: az alapkamat 1,8-ról legalább 2,5 százalékra nőhet, de akár a 3-at is megközelítheti majd. Ilyen mértékű emelésre pedig legutóbb pont a 2008-as válságban volt példa.