A várakozásoknak megfelelően kamatemelést jelentett be a jegybank: szerdától az alapkamat mértéke 2,1 százalék. Az MNB emellett forintstabilizáló lépéseket is bejelentett.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 30 bázisponttal 1,8 százalékról 2,1 százalékra emelte az irányadó kamatot. A testület a kamatfolyosó két szélét is 30 bázisponttal emelte – 1,15, illetve 3,05 százalékra –, ahogy az egyhetes fedezett hitel kamatát is, utóbbi mértéke szerdától 3,05 százalék.
Londoni elemzők legalább 30 bázispontos kamatemelést vártak, míg a Portfolio által megkérdezett elemzők 15 és 90 bázispont közé tették az emelés mértékét; a konszenzus 30 bázispont volt.
A forint a kamatdöntés előtt a Teletrader adatai szerint kedden a 364,3 és 366,4 közötti sávban mozgott az euróval szemben, a 14 órás kamatdöntést 364,4 körül várta. A magyar fizetőeszköz a múlt héten megközelítette a márciusban elért történelmi mélypontját az euróval szemben, 367 felett is járt az árfolyam.
Tíz perccel a kamatemelést követően nagyot gyengült a forint, egészen 366,8 fölé gyengült az árfolyama, 14.10-kor egy euróért 366,4 forintot kértek a bankközi devizapiacon.
A monetáris tanács idén júniusban indította el kamatemelési ciklusát, azóta három alkalommal 30 bázisponttal, szeptemberben – az elemzőket némileg meglepve – csak 15 bázisponttal, majd októberben is hasonló mértékben, 1,8 százalékosra emelte az alapkamat szintjét.
A kamatemelési ciklus megindítását Matolcsy György jegybankelnök júniusban azzal indokolta, hogy a Covid-válságot követő gazdasági helyreállítás egészen fényesre sikerült (az első félévben 7,6 százalékkal nőtt a magyar GDP), ám ez beindította az inflációt is, mégpedig komoly ütemben. A jegybank ezért próbálja visszafogni a folyamatot az alapkamat folyamatos emelésével.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke a legutóbbi, októberi kamatemelés után úgy nyilatkozott, hogy a decemberi Inflációs jelentés elkészültéig tartani tervezik a 15 bázispontos szigorítási ütemet. Ugyanakkor az elmúlt egy hónapban nagyot változott a világ, egy sor kockázati tényező felerősödött. Például októberben gyorsultaz infláció, amely az elemzői várakozásokat meghaladva, 6,5 százalékra gyorsult a szeptemberi 5,5, illetve az augusztusi 4,9 százalékos pénzromlást követően.
A jegybankon nemcsak a várakozásokat magasan meghaladó, 6,5 százalékos októberi infláció miatt nőtt a nyomás, hanem a nemzetközi környezet miatt is – írta előzetesében az MTI. A hónap elején ugyanis a lengyel és a cseh jegybank is drasztikus kamatemelésről döntött. A cseh jegybank az 50–75 bázispontos várakozásokat durván meghaladó, 125 bázispontos kamatemelést hajtott végre, így az irányadó kamat 2,75 százalékra nőtt, egy nappal előbb pedig a lengyel jegybank az elemzők 25 bázispontos várakozásával szemben 75 bázisponttal 1,25 százalékosra emelte az irányadó kamatlábat. Az Amerikai Fed is megtette első lépését a monetáris szigorítás felé.
A hatékony monetáris transzmisszió folyamatos biztosítása és az év végi swappiaci volatilitás tompítása érdekében az MNB az eurólikviditást nyújtó swapeszköz fenntartása mellett további intézkedésekkel támogatja a pénzügyi piacok stabilitását: a monetáris tanács mai döntése értelmében
a jegybank monetáris politikai eszköztára eseti jelleggel rövid futamidejű diszkontkötvénnyel egészül ki,
amelynek első aukciójára decemberben kerül sor – jelentette be kedden a jegybank. Döntöttek a forintlikviditást nyújtó FX-swap-tenderek meghirdetésének felfüggesztéséről és ezzel az eszköz kivezetéséről is. A monetáris politikai intézkedések célja, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban összhangban alakuljanak a monetáris tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel – olvasható az MNB oldalán.
(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)