Bárki is nyer 2022-ben, a következő kormánynak komoly mozgástere lesz – állapították meg a Republikon Intézet gazdasági konferenciájának résztvevői.
Az Orbán-kormány tudatosan olyan helyzetet próbál teremteni, hogy ha elveszíti a jövő tavaszi országgyűlési választásokat, a hatalomra kerülő ellenzék ne tudja a saját gazdaságpolitikáját megvalósítani – idetartozik az adósság és az infláció kérdése is, jelentette ki Mellár Tamás közgazdász, az Országgyűlés Gazdasági bizottságának ellenzéki alelnöke a Republikon Intézet gazdasági konferenciáján.
Én azokkal értek egyet, akik szerint
van érdemi fiskális mozgástér, mivel a költségvetési prioritásokat a mindenkori magyar kormány határozza meg.
Reálisnak tartom azt a becslést, hogy 1500 milliárd forint körüli a mozgástér – ennyi pénzről lehet máshogy dönteni 2022-ben, tette hozzá Mellár.
A költségvetési mozgástér megbecsüléséhez tudni kellene, hogy egy következő kabinet mit akar pontosan. Én speciel azt gondolom, hogy gyökeresen át kellene alakítani a teljes büdzsét: ennek érdekében a GDP 10-12 százalékát elérő vagy meghaladó változtatást javasolnék – mondta a vitában Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense.
A közgazdász úgy fogalmazott:
nem az a lényeg, hogy mekkora a költségvetési deficit, hanem az, hogy mit akarunk elérni.
Azt kell tehát először kitalálni, hogy mit akarunk csinálni, ehhez kell a finanszírozást megtalálni, a deficit pedig ebből a szempontból másodlagos.
Világossá kell tenni, hogy válság alatt deficitet kell csinálni, az értelmes válságkezeléshez pedig növelni kell az államadósságot – hangsúlyozta Pogátsa.
A magyar gazdaság összteljesítménye javult a 2010-es években, jórészt a kedvező nemzetközi környezetnek és az uniós transzfereknek köszönhetően. A teljesítményünk azonban a kelet-közép-európai országokhoz képest gyenge – állapította meg Chikán Attila közgazdász, egyetemi tanár, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere a konferencián.
Miközben a magyar gazdaság nem volt felzárkózóban a vírusválság előtt sem, a magyar kormány alkalmazkodási és helyreállítási terve nem áll összefüggésben a valódi kihívásokkal. Ez azt jelenti, hogy nemzetközi versenyképességünk kilátásai a korábbinál is bizonytalanabbá váltak – összegzett Chikán.
A magyar infláció nem most szabadult el: 2017 óta tart a folyamat – mondta Király Júlia egyetemi tanár, az MNB korábbi alelnöke. Úgy látja, hogy jelenleg nehéz helyzetben van a magyar jegybank. Ha pedig a mostani magas infláció tartósan beépül a várakozásokba, az automatikusan megjelenik a béreknél és a kínálati áraknál is. Rossz hír továbbá, hogy a jövő évi választások előtti kormányzati költekezés a maginflációt is tovább emeli.
Magyarországon – ezt 1990 óta tudjuk – a benzinár egyfajta politikai termék, amelynek alakulása fontos a közvélemény számára, állapította meg a közgazdász, egykor MNB-elnök. A véleménye szerint márpedig
a politikai kockázat növekedése „nem tesz jót” az inflációnak, és ez az összefüggés fordítva is igaz.
Nem ismert, hogy készültek-e kormányzati háttértanulmányok arról, hogy a különböző osztogató intézkedések milyen hatással járnak, különösen arra tekintettel, hogy az ezek miatti megugró infláció milyen népszerűségcsökkenéssel jár – fogalmazott Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója. A közgazdász félelme az, hogy feléled egy régi hagyomány, és 2022 első napján hirtelen megugranak az árak, mivel sok munkaadónak akkortól nőnek sokat a költségei, és azt egy lépésben átvezetik termékeik, szolgáltatásaik árában.
Mellár Tamás szerint az adórendszerben több érdemi változtatás szükséges, ám erről egyelőre nincs egyetértés az ellenzéki oldalon. Abban konszenzus van, hogy a jelenlegi adóterhelésnek nem kellene nagyobbnak lennie, idővel esetleg lehet majd csökkenteni. A helyzetet bonyolítja, hogy az ellenzéki előválasztáson győztes miniszterelnök-jelöltnek, Márki-Zay Péternek más súlypontjai vannak.
A személyi jövedelemadózásnál (szja) mindenképpen vissza kell hozni a progresszivitást, legalább két adókulccsal, a minimálbér pedig legyen adómentes – tette hozzá Mellár, aki szerint az áfánál a jelenlegi adókulcsok megtartása mellett néhány terméket alacsonyabb kulcshoz kellene átsorolni.
Az unió laza fiskális szabályrendszere növeli a kormányzat lehetőségeit. A következő kabinetnek – pártszínektől függetlenül – körülbelül ezer-kétezer milliárd forint mozgástere lesz, azaz ennyi pénzt lehet átrendezni és új prioritásokra költeni – prognosztizált Király Júlia.
Ha egy kormányzat erőlteti a gazdasági növekedést – hogy a GDP-arányos bővülése hét vagy akár nyolc százalék –, és egyre több pénzt öl ebbe, az folyamatosan növeli az importot is, ami viszont automatikusan lefelé húzza a GDP-t – hívta fel a figyelmet Palócz Éva.
– A mozgásteret az uniós Helyreállítási alap forrásai is érdemben növelni fogják. Bár az államadósság és annak GDP-arányos kamatterhe biztosan növekszik, az, véleményem szerint, kezelhető lesz – tette hozzá a Kopint-Tárki vezetője, aki röviden úgy fogalmazta meg ezt: „szépen ki kell nőni ezt a dolgot”.
– Komoly és fontos politikai döntés, hogy csatlakozzunk az eurózónához. Véleményem szerint a következő kormánynak ki kell jelölnie az euróbevezetés tervezett dátumát. Monetáris politikánk ma sem önálló, pontosabban ha azt a kevés önállóságot, ami mára megmaradt, elveszítjük, az nem kár, hanem haszon – fogalmazott az MNB volt alelnöke. A leszakadt termelékenység pedig azt jelenti, hogy európai bérekhez való gyors felzárkózás nincs, mert akkor magyar euró sem lesz.
(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)