Mint a legtöbb európai társadalom, a magyar is egyre inkább öregszik: sokkal többen hagyják el a munkaerőpiacot, mint ahányan belépnek. És ez még akkor is komoly probléma volna, ha a fiatalok egyáltalán tudnák, hogy mivel is szeretnének foglalkozni.
A 2008-as gazdasági válság a fiatal munkavállalókat érintette leginkább: mivel az üzletek bezárásával csökkent a munkahelyek száma, kevesebb esélyük lett az idősebb és tapasztaltabb versenytársakkal szemben. A pályakezdők nagy része a mai napig nem talált vissza a munkaerőpiacra. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) szerint ez annak is betudható, hogy a cégek az elmúlt években egyre gyakrabban vannak negatív véleménnyel a fiatalokról – mondván, csaponganak, nem elég kitartóak. Így aztán inkább nem is foglalkoztatják őket.
Tény, hogy a karrier elején átélt csalódások gyakran a munkakeresés rovására mennek, a fiatalkori magas munkanélküliség sok minden másnak is köszönhető – magyarázta Koltai Luca, a HÉTFA kutatóintézet munkatársa az Interregio Fórum Egyesület és a HÉTFA Kutatóintézet napokban tartott közös konferenciáján.
A munkanélküli fiatalok két csoportba oszthatók: jó, illetve hátrányos helyzetből érkezőkre. Ahol stabil a családi háttér, és az iskolázottsággal sincsenek gondok, ott más nehezíti az álláskeresést:
az ifjak sokszor túlképzettek, és nagyobb elvárásaik vannak, mint amit a piac kínálni tudna.
De a továbbképzési programok hiánya miatt sokszor még ők bizonytalanul indulnak neki az életnek, hiszen nem találják a szakmát, amit igazán élvezni tudnának.
A hátrányos közegből érkezőknél pedig gyakran az alapkészségek is hiányoznak, hiszen a vidéki régiókban még mindig akadnak íráskorlátozottak, hogy az elégtelen iskolázottságról ne is beszéljünk.
Bulcsú Mihály, a Bagázs Közhasznú Egyesület munkatársa elmondta: Bagi településen például a fiatalok 16 évesen sokszor a szüleik példáját követve hagyják ott az iskolát azért, hogy dolgozhassanak. Azonban később sokan rájönnek, hogy a munka világa számukra semmit sem tartogat. Az otthonról hozott kártékony minta tehát ugyanúgy visszatart, visszavet.
A munkanélküliség elvben minden fiatalt érinthet, viszont a fiatal lányok, nők jobban megszenvedik, mint mások. Nagy a nemek közötti szakadék, a nők sokkal inkább lesznek NEET-ek, azaz olyanok, akik se nem tanulnak, se nem dolgoznak – e különös betűszó az angol Not in Education, Employment, or Training kifejezés rövidítéséből ered.
Európában minden ötödik 20 és 34 év közötti nő vált NEET-té, míg a férfiaknál ez arány mindössze 13,8 százalék volt 2020-ban
– mondta el Trine Skymoen, Norvégia magyarországi nagykövete. Ám a magyar adatok még ezeknél is markánsabbak lehetnek, mivelhogy a részmunkaidős munkák száma nagyon alacsony, a hazai gyermekgondozási támogatás időtartama pedig kiemelkedően magas: elérheti akár a három évet is. Vagyis ennyivel tovább maradnak a nők a munkaerőpiacon kívül.
Nézzük a pontos magyarországi adatokat! A 2020-as statisztikák szerint 14 millió olyan európai fiatal van, aki nem dolgozik, és nem vesz részt semmilyen oktatásban. Ez a szám Magyarországon is magas, ugyanis az Eurostat statisztikái szerint a NEET-ek aránya eléri a 16,7 százalékot, és egyre csak növekszik. Ez részben azért van, mert
egyre nagyobb az alacsonyabb végzettségű fiatalok aránya.
Míg a 2008-as válságot követően jellemzően a 15 és 24 év közötti korosztály volt érintett, most már a 24–35 év közötti fiatalok körében is egyre több a NEET.
Székely Levente, az Ifjúságkutató Intézet vezetője szerint azonban akadnak jó hírek is. Egy frissebb kutatásukból az derült ki, hogy a fiatalok 55 százaléka dolgozott 2020-ban, szemben a 2012-es felmérésükkel, amikor csupán 39 százalékuknak volt állása. (Nyolcezer 15 és 29 év közötti fiatalt vizsgáltak.) A legfrissebb adatok szerint a nem dolgozó fiatalok nagy része tanul, és csak a maradék 10 százaléka a megkérdezetteknek az, aki nem dolgozik és nem is tanul. Ezeknek a személyeknek a 31 százaléka gyesen, további 17 százaléka gyeden van. Az ellátás nélküli munkanélküliek száma 17 százalék, az eltartottak száma 15 százalék.
A kutatásból kiderül az is, hogy a magyar fiatalok közül egyre kevesebben mennének külföldre, jobb megélhetést keresve. A Magyarországon maradni kívánók 26 százaléka azzal magyarázza a döntését, hogy itthon is boldogul.
A koronavírus hosszú távú hatásai a munkapiacra ugyanakkor egyelőre még ismeretlenek. Azt mindenesetre már most is lehet tudni, hogy a pandémia elszigeteltséggel és mentális betegségekkel járhat a fiatalok körében, ami várhatóan a munka világára is kihat majd.
(Borítókép: Czeglédi Zsolt / MTI)