Gyárbezárások is előfordulhatnak jövőre az energiaárak elszállása miatt. De az biztos: drága lesz az építőanyag, az acéláru és a műtrágya is.
Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteki nyilatkozata szerint a kormány a hét elején dönthet a kisebb ipari szereplők egyetemes szolgáltatási rendszerbe való visszatérésének részletes feltételeiről, és majd csak ezt követően derül ki, hogy mennyibe kerülhet a váltás a szolgáltatóknak, illetve, hogy a végén ki fizeti a piaci árak és a kedvezményes tarifa közti különbségről szóló számlát. A kormányfő a rádióinterjúban úgy fogalmazott, arról döntenek majd, hogy a kisvállalkozásokat kimentsék „a magasabb rezsi súlya alól”, és ők is a lakossági olcsóbb árakat kapják – csakhogy a villamosenergia-törvény szerint a rezsicsökkentett ár csak a lakosságnak jár, az egyéb, egyetemesbe visszatérő szereplők ennél magasabb, de a piacinál kedvezőbb áron kaphatnak áramot.
Az iparkamara pénteki közleménye szerint az ő kezdeményezésükre döntött a kormány arról, hogy egyes kisebb vállalkozások számára lehetővé teszi a kedvezményes áramtarifa igénybevételét, mivel ez mintegy 21 ezer kkv csődjét segít elkerülni. Azt azonban még most sem tudni, hogy végül hány önkormányzat, önkormányzati és egyházi közérdekű feladatot ellátó intézmény léphet vissza az egyetemes áramtarifák világába.
Arról azonban egyáltalán nincs szó, hogy a valóban nagy áramigényű vállalatok számára is adjon valamiféle kompenzációt az állam, pedig
az érintett ipari ágazatokban már most kapacitáscsökkentésektől és 2022 első negyedévében már gyárleállásoktól tartanak.
Nagy Zoltán, az Ipari Energiafogyasztók Fóruma elnöke az Indexnek arról beszélt, hogy már jelenleg is komoly gondot okoz az általuk képviselt ipari nagyfogyasztók – többek között az építőanyag-, a cementipar, a kohászat, az alumínium-, és az acélipar, a finomkerámia- vagy a műtrágyagyártás – számára, hogy a pandémia miatt számos cég nem mert éves szerződéseket kötni, hanem ennél rövidebb időre, vagy akár napi spotárakon szerzi be a működéshez szükséges energiát. Ez tekintve, hogy mennyire volatilis most a piac, és milyen magas áramárszintek érvényesek jelenleg is a szabadpiacon, már komoly tehertétel a vállalatok számára, amit az is tetéz, hogy az állam javarészt e cégekre terheli a megújuló energia felhasználás elterjedését magasabb összegekkel támogató KÁT-kassza (kötelező átvételi tarifa) feltöltése mellett a kapcsolt szerkezetátalakítási támogatáson keresztül a távhőkasszáét is, amiből a lakossági rezsicsökkentés által a távhőcégeknek okozott veszteségeket kompenzálja az állam.
Az Ipari Energiafogyasztók Fóruma adatai szerint 2020-ban mintegy 82,6 milliárd forintot fizettek be a KÁT-kasszába, az idén pedig már 32,5 milliárdot. A szabályozás szerint ha a piaci villamosenergia-árak meghaladják a támogatott KÁT-os áramét, akkor visszatérítést kellene kapniuk a kasszába befizető cégeknek. Számításaik szerint augusztus – azaz az áramárak elszállása – óta az árkülönbözet alapján mintegy 15 milliárd forintnyi visszatérítést kellene kapniuk a befizetéseikből.
Egyelőre azonban csak ígéret van rá, hogy ezt talán januártól visszakapjuk
– mondta Nagy Zoltán.
Ennél jobban fáj a nagyfogyasztó – és javarészt külföldi tulajdonban lévő –iparvállalatoknak az, hogy az idén egyszer már megduplázta az állam az áram árában a kapcsolt szerkezetátalakítási támogatás összegét, 0,87 forintról 1,45 forintra kilowattóránként, azonban egy új törvénytervezet szerint ez januártól ismét a duplájára, 3,1 forintra emelné a kormány.
Ez egy év alatt négyszeres emelkedést jelent csak ennél a díjtételnél, miközben a földgáz ára önmagában is négyszeresére nőtt az ősszel, és az áram is rekordmértékben drágult
– hívta fel a figyelmet az elnök. Úgy vélte, hogy ez lehet, hogy megoldja a távhős cégek gondjait, de jelentős negatív továbbgyűrűző hatása lenne az iparra. A távhő szektor számításai szerint akár már januárban, komolyabb téli fűtésigény nélkül is kimerülhet a kompenzációs kassza az októbertől induló gázév durván magas árai miatt. Ezért is kért többlettámogatást a Magyar Távhőszolgáltatók Szövetsége a kormánytól, amire egyelőre nem érkezett egyértelmű válasz a kabinet részéről, Gulyás Gergely is csak annyit említett a legutóbbi kormányinfókon, hogy vizsgálják a támogatási igényt, de még nincs döntés róla.
Ha azonban mindehhez hozzávesszük azt, hogy jelentős számú ipari fogyasztót visszaengednének az egyetemes áramfogyasztói körbe, akkor
ez azzal jár a szabadpiaci rendszerben maradó szereplők számára, hogy ugyanazt a KÁT-kassza, illetve távhő támogatási szintet kevesebb szereplőnek kellene összedobnia
– hívta fel a figyelmet Nagy Zoltán. Márpedig a cégek egy része a jelenlegi áramárakon nem meri elkötelezni magát, és leszerződni egy évre, hanem az esetleges árcsökkenésben bízva marad inkább a napiáras beszerzésnél. Ezekben az ágazatokban a termelési értékből mintegy 25 százalékot tesz ki az energiaköltség, azonban félő, hogy az ezeken az árszinteken legyártott termékeket nem lesz, aki megfizetné – mondta Nagy Zoltán. Pedig a mostani folyamatok alapján tartós marad az építőanyagok, az acél, a hengerelt acéltermékek, a műtrágya áremelkedése is.
Amennyiben tartós marad a világpiaci energiaár-emelkedés, az a jelenlegi szabályozás mellett akár tartósan is átalakíthatja az ország ipari termelési szerkezetét is – hívta fel a figyelmet Nagy Zoltán. Az IEF ezért már októberben megfogalmazott egy petíciót, amelyben amellett, hogy sürgetik a hazai és európai felügyeleti szerveket, hogy szigorúbban monitorozzák a villamosenergia- és földgázpiacok működését, illetve az uniós szén-dioxid kvótapiacon jelentkező spekulatív műveletek elleni fellépést, továbbá a kvótaárak mérséklését a szénszivárgás megelőzése érdekében, a magyar kormánytól is azonnali intézkedéseket várnak. Többek között azt, hogy
Emellett a német, a lengyel és a cseh példák alapján az energiaintenzivitás függvényében indirekt támogatásokat kérnek a versenyképességük megtartása érdekében.
Egyelőre nincs előrelépés a kormánnyal való egyeztetésekben.
(Borítókép: Matthew Horwood / Getty Images)