Annak érdekében, hogy 2030-ra olyan jövőképünk legyen, amely a leszármazottaink számára is pozitív, olyan technológiákat kell létrehozni, amelyek igazán úttörők – mondta egy interjúban a startup vezetője, Madaras Liz.

Ebben most kitűnő partnerre találtak – több másik startuppal együtt – a BMW Foundation Herbert Quandt akcelerátorprogramjában. A BMW akcelerátorprogramjában azt vállalja, hogy támogatja a jövő azon vezető szakembereit, akik valós tettekkel szolgálják például a környezetvédelem vagy az egyenjogúság ügyét, amely célkitűzés megegyezik az ENSZ erre vonatkozó céljaival.

Madaras Liz a Vespucci Partners honlapján megjelentinterjúban arról beszélt, hogy a magyar startupot az alapítvány munkatársai keresték meg, mivel a Poliloop eddigi tevékenységéből arra a következtetésre jutottak, hogy sokat tehetnek együtt a fenntarthatóságért. „Alapvetően nyitottságot látunk, a legtöbb szervezet hosszú távú vállalásokat tesz a környezet megóvása, a környezet terhelésének visszaszorítása érdekében, viszont a megvalósításban innovatív vállalkozások segítéségére is szükségük lehet. A velünk kapcsolatban álló vállalatok ezért is törekednek hosszú távú kapcsolat kialakítására” – mondta a startup alapítója.

A startup közlése szerint az már biztosnak látszik, hogy a 2030-ig hátralévő kilenc év vízválasztó lesz abból a szempontból, hogy az emberiségnek egyáltalán van-e jövője. Számolni kell a megnövekedett népesség miatt kialakuló ökológiai lábnyom növekedésével is. A Poliloopnál úgy gondolják, hogy olyan technológiákat kell létrehozni, amelyek igazán úttörők, hiszen csak ezek lesznek képesek a megfelelő irányba befolyásolni a dolgok kimenetelét. Ehhez gazdaságos, környezetbarát alternatívát kell nyújtani a jelenlegi rossz szokások helyett. Ők a műanyagról való gondolkodást tudják befolyásolni: azt, hogy erre az anyagra ne szemétként, hanem erőforrásként tekintsünk.

Az eljárásunk szigorúan titkos, de annyit elárulhatok, hogy a Poliloop innovációja egy olyan biotechnológiai eljárás, amely a könnyű szerkezetű, jellemzően egyszer használatos műanyagokat kevesebb mint ötven nap alatt szerves iszappá, komposzttá bontja le, káros anyag felszabadulása nélkül. A lebontás már önmagában nagy eredmény, de az igazi különlegesség az, hogy a lebomláskor létrejövő anyagot újra fel lehet használni például talajjavításra, becsatlakozva ezzel egyfajta körforgásos gazdaságba. Lényegében fel tudjuk használni, mint egy természetes erőforrást

– fogalmazott az interjúban Madaras Liz.

Az évente jelentkező tetemes mennyiségű műanyag szemét nagyon kevés százalékát hasznosítják újra, többségük hulladéklerakókba vagy a természetbe kerül. A műanyagok lebomlási idejéről nem beszélve: becslések szerint egy PET-palack négyszáz év alatt bomlik le természetes körülmények között, a műanyag szatyornak pedig minimum kétszáz évre lehet szüksége. A probléma világszintű megoldása tehát rendkívül égető.