Index Vakbarát Hírportál

Vitézy Tamás: A maffia módszereivel vették el a családom vagyonát

2021. november 24., szerda 16:39 | aznap frissítve

Miközben a főváros vezetése szinte naponta arra kényszerül, hogy cáfolja a Városháza eladásának szándékát érintő híreket és elhatárolódjon néhány ingatlanpiaci szereplőtől, semmiféle felzúdulást nem okozott a sajtóban a neves jobboldali nagyvállalkozónak, Vitézy Tamásnak két héttel ezelőtt közzétett Facebook-bejegyzése, amely a vagyona és személye ellen indított összehangolt támadásokról szólt. Pedig Vitézy állításai ugyanúgy képesek lehetnek megrengetni a demokratikus jogállamba vetett közbizalmat.

Vitézy Tamás arra hívta fel a figyelmét, hogy „az igazságszolgáltatással is szövetkező bűnözői maffiák miatt” senkinek a vagyona nincs biztonságban. Mindjárt a posztja elején rögzítette, hogy „elkötelezett, hitelesnek tartott szereplője” volt és ma is az „annak a folyamatnak, ami a rendszerváltás óta egy szuverén Magyarországot kíván létrehozni egy zűrös, olykor ellenséges politikai, geopolitikai környezetben”. És aki ezt „a szent célt veszélyezteti, akkor is ellenzéknek, sőt ellenségnek” tartja, ha – mint írja – „közülünk” való. „Veszélyesnek és tűrhetetlennek” nevezi a köreikben „meglévő olyan viselkedési formákat, ami a protestszavazók táborát fogja növelni”.

Foglalkozni kell a gazdasági bűnözés igazságszolgák által is támogatott rendszerével, melyben ma is érintett vagyok mint kárvallott

– szólít fel Vitézy. Ma már bizonyítékokkal alátámasztható, ötéves tapasztalatai alapján hívja fel a figyelmet a rendszer anomáliáira, azt állítva, hogy célja a pártszervezet öntisztulásának elindítása. Amitől – ezt már nem teszi hozzá – a saját ügye tisztázódását és számára megnyugtató elrendeződését is várja.

Vitézy Tamás a saját horvátországi szállodavagyonát érintő eljárásokból és az ellene indult bűntetőügyből szerezte tapasztalatát.

„Bevett bűnözői gyakorlat, hogy ha bármilyen sikeres vállalkozást, vagyont irigykedve megkívánnak egyes »befektetők«, azt banki, felszámolói, bírói, végrehajtói segédlettel erre szakosodott ügyvédek hadával, nyomozók, ügyészek bűnözői részvételével el is veszik! Jogorvoslatnak majd, mint látszik, sok helye nincs! Ez az együttműködő kör egy jól bejáratott, minden részvevőt busásan megfizető maffia! Higgyék el nekem, hogy ez a sommás megállapítás nagy bátorságot (vagy vakságot) követel, és én is csak a minden mindegy alapon merem megkockáztatni sok keserű tapasztalat után”

– írta közösségi oldalán.

Saját bőrén is megtapasztalhatta azt, amiről az elmúlt években már nagyon sokan beszéltek konkrétumok nélkül, de most az történik, hogy a nagyobbik kormányzó párthoz, a Fideszhez magas szinten, több szálon kötődő közismert nagyvállalkozó tényekkel alátámasztva tálalja fel történetét a nagy nyilvánosság előtt. Vitézy felvázolja, miként veszítette el teljes vagyonát, és hogy amikor lépéseket tett a törvénysértő folyamat megakasztására úgy, hogy feljelentéseivel a bűnüldöző hatóságot kérte a szabálysértő módon eljáró hatósági emberek – köztük ügyészek – cselekedeteinek vizsgálatára, szinte azonnal büntetőeljárást indítottak ellene, komoly akadályt teremtve a vagyona visszaszerzéséért folytatott küzdelemben.

Vitézy Tamás csaknem húsz éve lehet ismert a jobboldali törzsközönség számára az Orbán Viktor felhívására létrejött polgári körök mozgalmából. Ama nyolc, ellenzékben eltöltött év alatt Vitézy elég sokat tett a jobboldali média megerősítéséért például a több mint egymillió példányban megjelenő Helyi Théma vagy a Reform újság működtetésével. Kormánypárti elkötelezettsége ismert, ezért nyilvánvaló volt számomra, hogy Facebook-posztjában csak a jéghegy csúcsát mutatta be, a háttérben ennél sokkal durvább dolgok állnak. Ezért kértem arra, hogy mondja el,

Több mint kétórás, mélyinterjúnak is beillő beszélgetés során faggattuk a történtekről és annak hátteréről Vitézy Tamást. A kezdetektől indultunk el, az is érdekelt, hogy a százmilliárdos vagyont felhalmozó nagyvállalkozó miként szerezte azt a bizonyos első millióját vagy milliárdját a rendszerváltást követő eredeti tőkefelhalmozó években.

Az első milliárdtól a horvát tengerpartig

Vitézy első milliárdjának története önmagában is érdekes, majd vissza is térünk rá, most csak annyit rögzítünk ebből, hogy Vitézy fontosnak tartotta hangsúlyozni: nem az Orbán-kormányok ideje alatt gyűjtötte össze azt a tőkét, amelyből tengerparti ingatlanokat, kikötőket, szállodákat vásárolt az Adrián. Az első milliárd úgy jött össze, hogy a magyar vállalkozók közül elsőként sikerült megtörnie a Minerálimpex cég nevével fémjelzett állami monopóliumot, és még a kilencvenes évek első felében jó üzleteket kötött Ukrajnában. Földgázt importált. Jó időben volt jó helyen – és ezt kihasználta. Éppen azért fektette be a pénzét külföldön, hogy a hazai privatizációkat már akkor is belengő gyanú árnyéka ne vetüljön rá. Itthon semmit nem privatizált, jobboldali kormányoktól támogatást nem kért és nem is kapott – mondta.

A több szálon futó, több évtizedes múltra visszanyúló, bonyolult céghistóriákkal tarkított Vitézy-ügy hátterét lehetetlen egy cikkben feltárni. Ezért a legaktuálisabb fejezetét, a Vitézy elleni büntetőügyet tesszük nagyító alá.

Tavaly november 4-én az ügyészség házkutatást tartott a nagyvállalkozó óbudai házában, és őrizetbe is vették, majd a bíróság 2021. március 6-ig ügyészségi indítványra elrendelte bűnügyi felügyeletét. Bokájára jeladó készüléket raktak, az utca túloldalán lévő irodájába se mehetett át engedély nélkül.

Vitézy Tamás ellen a Széchenyi Bank volt vezetője, Töröcskei István és társai ellen folyó büntetőeljárás keretében indult nyomozás. 2020-ban egy hét évvel korábban, 2013-ban kötött hitelügyletet ítéltek gyanúsnak. Vitézy cégének hitelügye az üzletember tudomása szerint nem szerepelt a Széchenyi Bank vezetői ellen indult eredeti büntetőeljárásban.

Ezt az ügyet maga az ügyészség kreálta ellenem, feljelentést tettem egy vezető ügyész ellen, ezt követően szinte azonnal elindult ellenem az eljárás

– jelentette ki Vitézy Tamás.

Az ügyészség szerint nem is akarták visszafizetni a felvett hitelt – amit évekkel korábban egyébként már visszafizettek

Az Adriatiq Islands Group – amelynek nyolcvanszázalékos tulajdonosa Vitézy – 2013. május elején forgóeszközhitelt vett fel a Széchenyi Banktól. A cég ügyvezetője a kisebbségi tulajdonos Kerekes László volt. Vitézy Tamásnak elmondása szerint sem aláírási, sem képviseleti joga nem volt a hitelt felvevő cégben, fő tulajdonosként az igazgatóság elnöki posztját töltötte be, ezért is tartja érthetetlennek meggyanúsítását. Felhívta a figyelmet arra is, hogy miközben a cég ügyvezetője intézte a teljes hitelfelvételt a bankkal, ahogy az összes tárgyalást is ő folytatta le, ennek ellenére, úgy tűnik, ellene nem folyik eljárás, szabadon járhat Horvátország és Magyarország között.

Az ügyészség többek között azzal indokolta Vitézy ellen a gyanúsítást, hogy úgy vették fel a hitelt, hogy megtévesztették a bankot a visszafizetési szándékukat illetően. Ezt pedig azért tudták elérni, mert Vitézy és a bank alapító tulajdonosa, Töröcskei István jó kapcsolatban állt. Ezért aztán a bank vezetője – az ügyészség szerint – nyomást gyakorolt a banki alkalmazottakra az Adriatiq Islands Group ötszázmillió forintos hiteligényének kedvező elbírálása érdekében. Az ügyészség szerint Vitézy a visszafizetési szándék tekintetében tévedésbe ejtette a bankot, és ezzel 507 milliós kárt okozott.

Vitézy erről annyit mondott el, hogy a bank a hitel biztosítékaként a cégük egyes ingatlanjaira bejegyzett jelzálogjogon túl készfizető kezességet is kért tőle és üzlettársától, ezért érdekes feltételezés, hogy a törlesztés nem állt az adósok szándékában, amikor a teljes vagyonukat fedezetül adták. Vitézy Tamás elmondta azt is, hogy a Széchenyi Banktól felvett hitelt már évekkel azt megelőzően törlesztették, hogy megtörtént volna a meggyanúsítása. A bank felszámolója által igényelt összeget maradéktalanul visszafizette a cég, a felszámoló igazolást adott ki arról, hogy az Adriatiq Islands Groupnak és a cég tulajdonosainak nincs tartozásuk a bank felé. Vagyis Vitézy szerint nem történt semmilyen károkozás, ezért nem érti, miért folyik ellene eljárás több mint egy éve. Ezért csak arra tud gondolni, tette hozzá, hogy erre azért került sor, hogy szabadságában korlátozzák. Mégpedig azért, hogy ne tudjon teljes hatékonysággal intézkedni vagyona visszaszerzése és az általa korábban kezdeményezett büntetőeljárások lefolytatása érdekében.

Figyelemre méltó, hogy míg 2020. november elején a tévedésbe ejtés volt a gyanúsítás oka, az őrizetbe vétel elrendeléséről szóló határozatban a különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás megalapozott gyanúja szerepelt, egy későbbi határozatban pedig a csalás gyanúja.

Vitézy elmondta: egy korábbi dokumentumban az ügyészség is elismeri, hogy a gyanúsítás okát még pontosítani kellene.

Féltek, hogy megszökik

Vitézy Tamás ellen a szökés és elrejtőzés veszélye miatt rendelték el a bűnügyi felügyeletet, azért, mert bár idegen nyelveket nem beszél, de jó külföldi kapcsolatai vannak, és mert úgy ítélték meg, hogy jómódú, ezért rendelkezik a szökéshez, elrejtőzéshez szükséges pénzzel. Az ügyészég azt is állítja, hogy ellenállást tanúsított a tucatnyi hatósági emberrel szemben. Ezt később – Vitézy elmondása szerint – nem voltak hajlandók az eljárás során rögzített videofelvétellel igazolni. Erre a felvételre pedig szükség lett volna, például azért, hogy ellenőrizni lehessen az egyik vezető ügyész állítását, miszerint Vitézy a vele szemben folytatott eljárás során felhívott egy volt ügyészt. Ez az ügyészi tanúvallomás később hamisnak bizonyult, amit az ügyészség el is ismert. Vitézy szerint példátlan skandalum, hogy egy ügyész egy büntetőeljárásban hamis tanúvallomásra ragadtatja magát.

A Vitézy elleni szabadságot korlátozó bűnügyi felügyeleti intézkedést tehát tavaly november óta háromszor hosszabbították meg. A legutóbbi, november elején hozott bírói végzés szerint most már szabadon mozoghat Budapest közigazgatási területén. Ennek köszönhető, hogy Vitézy Tamás el tudott menni a Fidesz tisztújító kongresszusára, ahol együttérző, baráti vállveregetések mellett kapott hideget is, meleget is, együttérzést és utálkozást is.

A kongresszuson az egyik magas rangú vezető szívélyes hangon érdeklődött a hogylétéről, mire Vitézy a jobb bokáján a zokni alatt kidudorodó nyomjelző készülékre mutatva rezignáltan annyit válaszolt, hogy „Hát… Gondolhatod…”

Pár hónappal ezelőtt a hatóság nem engedélyezte, hogy részt vegyen a kötcsei találkozón, amire Vitézy „a társadalmi kapcsolatok megtartása” végett szeretett volna elmenni. A Dobozy-kúria meghitt zugában sokféle támogatást el lehet intézni, de a büntetőeljárás alóli mentességet aligha. Kötcsére tényleg szeretett volna elmenni, bele akart nézni egy-két ember szemébe.

Többször is feltettem a kérdést Vitézy Tamásnak, hogy a közvélekedés szerint a kiváltságosok köréhez tartozván, büntetlen előéletűként, 74 évesen mégis hogy kerülhetett ilyen helyzetbe. Provokatív éllel jegyeztem meg azt is, hogy családja egyes tagjait rokoni szálak fűzik a miniszterelnökhöz, amely előnyökkel normális körülmények között ugyan nem jár, de annyit mégiscsak jelenthetne, hogy ne induljon ellene olyan eljárás, amelyet ő koncepciós, törvénysértő eljárásként él meg.

Hogy történhetett ez éppen vele, amikor naponta hallunk milliárdos nagyságrendű vissza nem térítendő állami támogatásokról, az unió csalás elleni hivatala, az OLAF jelentése ellenére elsunnyogott bűnügyi eljárásokról nem is beszélve?

Az ő példájából úgy tűnik – jegyeztem meg némi iróniával –, hogy mintha valóban politikai befolyástól mentesen döntenének az elrendelt vagy el nem rendelt büntetőeljárásokról.

Csak annyi történt, hogy…

Vitézy Tamás szerint a politikának nincs köze a meghurcoltatásához, csupán annyi történt, hogy egy, a vagyonát – véleménye szerint a maffia módszereihez hasonlatos módon – megszerezni akaró befektetői csoportnak sikerült a saját érdekében felhasználnia a bűnüldöző hatóság néhány emberét is. Ebbéli meggyőződésében Vitézy megingathatatlan.

Azt hiszi, belátható időn belül tisztázni tudja szerepét az ellene kreált bűnügyben, és végül az általa kezdeményezett bűnvádi eljárások keretében, bírósági ítélettel fogja visszakapni horvátországi ingatlanvagyonát is, hiszen hiteltartozása csak töredéke volt annak az értéknek, amely fedezte a hiteleket.

Vitézy büntetőeljárásokat kezdeményezett azok ellen, akik megfosztották vagyonától, sőt az ügyében szabálytalanul eljáró hatósági személyekkel szemben is, akik szerinte segítséget nyújtottak a kifosztásához. Többek között egy vezető ügyészt is feljelentett. Ezt követően nem sokkal indították meg ellene a büntetőeljárást.

A bíróság nem kíváncsi

Elmondta, hogy tavaly november óta egyszer sem hallgatták ki. Ezt a bűnügyi felügyelet hosszabbítását elrendelő bíró nyomozástaktikai eszközként elfogadhatónak ítélte. Vitézy szerint nem akarják, hogy hangfelvétel készüljön arról, amit ott elmondana, ami igazolná az ellene folyó ügy lényegét, hogy az általa a vagyonától való megfosztása miatt több mint egy éve tett feljelentésekkel a magyar bűnüldöző hatóság látható módon nem foglalkozik.

Egyébként a legutóbbi bírósági döntés is úgy született meg, hogy Vitézy nem kapott lehetőséget arra sem, hogy szóban kifejtse a véleményét a bíróságon, sőt arra sem volt módja, hogy a bíróság döntése előtt az ügyészség által csatolt nyomozati anyagot megismerhesse. Nem volt módja ezekre észrevételeket tenni. Erre majd csak a büntetőperben lesz módja, ha lesz egyáltalán vád ellene, most egy még le sem nyomozott gyanú alapján csak a szabadságát korlátozó bűnügyi felügyelet hosszabbításának kérdése van terítéken.

A bűnügyi felügyelet meghosszabbításáról szóló bírói végzés elleni fellebbezésben Vitézy Tamás egyik legdurvább kifogása az volt, hogy azt egy ügyész szövegezte meg, és azt állítja, hogy ezt bizonyítani is tudja.

A kormány egyébként ma már mélyrehatóan ismeri a Vitézy-ügyet. Legalább három minisztériumban behatóan ismerik cégei vagyoni helyzetét és horvátországi ingatlanvagyonának valódi értékét is. Hat-hét évvel ezelőtt egy esetleges pénzügyi befektetés érdekében a Pénzügyminisztérium nemzetközi könyvvizsgáló céggel vizsgáltatta át Vitézyék horvátországi ingatlanportfólióval rendelkező cégcsoportját 72 millió forintért. A megállapodás végül nem jött létre, mert Vitézy nem fogadta el az ajánlatot. Ugyanakkor a jelentés részeként készült egy vagyonbecslés, amely Vitézy Tamás szerint jó hivatkozási alap lesz a megfelelő bírói fórumon az adriai ingatlanok valódi értékének megállapításához, és ennek jelentős szerepe lesz az általa indított büntetőeljárásokban.

Vitézy meggyőződése, hogy az ellene indított büntetőeljárás összefüggésben áll azzal, hogy megpróbálta megakadályozni nagy értékű vagyonának fondorlatos elvételét, illetve azzal, hogy amikor ez megtörtént, minden követ megmozgatott azért, hogy visszaszerezze; az általa tett feljelentések is ezt a célt szolgálják. Azt mondja, hogy semmi nyomát nem látja annak, hogy bármilyen nyomozás folyna ezekben a másfél évvel ezelőtt elindított büntetőeljárásokban.

Adriai ingatlanportfóliója valóban impozáns: a félmillió négyzetméternyi tengerparti területen 113 ezer négyzetméter beépített ingatlan 4251 szállodai férőhellyel, 1600 férőhelyes, első osztályú kempinggel és 850 hajóhellyel, kikötői kapacitással rendelkezett.

Vitézy Tamás három évvel ezelőtt háromszázmillió eurós vételi ajánlatot kapott a tribunji kikötőn kívüli teljes ingatlanportfólióra. Az üzlet azért nem jött létre, mert éppen azzal a befektető csoporttal kötött szindikátusi megállapodást a két magyar és egy horvát bankkal szemben fennálló hitelek átfinanszírozására, amely Vitézy megítélése szerint átverte őt, és amellyel most háborúban áll.

Ez a szindikátusi ügylet tehát nem teljesült, viszont a befektetőcsoport Vitézy elmondása szerint a Takarékbank által nyújtott 46 millió eurós (akkori árfolyamon 14,4 milliárd forintos) hiteléből hatmillió euróért (1,9 milliárd forintért) felvásárolta a cégükkel szembeni követeléseket, és elzálogosította a Takarékbank felé családjának összes vagyonelemét. 

Folytatjuk…

(Borítókép: Vitézy Tamás 2019. szeptember 8-án. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)

Rovatok