Az Állami Számvevőszék elemzői szerint egy esetleges zárás visszavetheti a karácsony előtti fogyasztást, és nagyon kedvezőtlenül alakíthatja az idei GDP-mutatót. Mindezzel együtt úgy vélik, hogy az októberig rendelkezésre álló adatok alapján az államadósság-mutató idei évre tervezett értéke betartható.
A Simon József felügyeleti vezető és Vargha Bálint Tamás osztályvezető által jegyzett tanulmány szerint
az államadósságra ható tényezők idén jellemzően kedvezően alakultak,
ezzel párhuzamosan azonban a járvány negyedik hulláma és a világgazdaságban tapasztalható keresleti-kínálati súrlódások miatt a dinamikus gazdasági növekedés fennmaradását veszélyeztető kockázatok is növekednek.
Az ÁSZ idén immár harmadik alkalommal ad kockázati szempontú áttekintést a makrogazdasági és költségvetési folyamatok alakulásáról. Az elemzés a gazdasági folyamatokat – a 2021. november 25-ig nyilvánosságra hozott adatok alapján – elsősorban abból a szempontból értékelte, hogy azok miként hatnak az államadósság-mutatóra. A hazai jogszabályok szerint az államadósság-mutató csökkenésére vonatkozó előírás az idei évben már érvényes, ebből adódóan az szigorú követelményt jelent a költségvetési politika számára.
Az ÁSZ elemzőinek fő következtetése szerint
az államadósság-mutató idei évre tervezett értéke továbbra is tartható.
Az államadósság-mutató számlálóját befolyásoló tényezők esetén a folyamatok jellemzően kedvezően alakultak. Mindezt alátámasztja, hogy az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya az idei évre tervezetthez képest időarányosan mérsékelten alakult, a központi költségvetés bevételei (ezen belül az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó) az időarányos értéket meghaladóan teljesültek, valamint a központi költségvetés kiadásai is kedvező mértékben teljesültek. Az uniós programok bevételei ugyanakkor továbbra is alacsony, 39,6 százalékban teljesültek.
A szakemberek szerint
az államadósság-mutató alakulása szempontjából kedvezőnek tekinthető, hogy az idei év eddig eltelt időszakában a gazdaság teljesítménye dinamikusan növekedett.
Mindezt alátámasztja, hogy a GDP volumene a második negyedévben 17,8 százalékkal, míg a harmadik negyedévben 6,1 százalékkal bővült. Az Állami Számvevőszék korábban több alkalommal is rámutatott, hogy
jelentős bizonytalanságot jelent a COVID–19-vírusjárvány negyedik hullámának erőssége, időtartama és ennek gazdasági, illetve költségvetési folyamatokra gyakorolt hatásainak kiterjedése.
Az ÁSZ szerint e kockázati tényező jelentősen felerősödött az elmúlt időszakban a Covid–19-vírusjárvány újabb hullámának kitörése miatt.
E kockázati tényező abból származik, hogy ha a vírusjárvány elleni védekezés keretében zárási intézkedésekre kerül sor, akkor ezek jelentős negatív hatást gyakorolnak majd várhatóan a gazdasági növekedésre az utolsó negyedévben. A szakemberek szerint a negatív hatást erősítheti, ha a korlátozás a kiskereskedelmi forgalom tekintetében meghatározó karácsonyi ünnepek előtti időszakra esik.
Az ÁSZ szakemberei szerint gazdasági növekedés fenntartásához az állampolgárok is hozzá tudnak járulni azáltal, ha a Covid–19-vírus tekintetében az átoltottsági arány magas szintet ér el, akkor elkerülhetők a gazdasági visszaesést okozó zárási intézkedések.
(Borítókép: Erik S. Lesser / MTI / EPA)