Miközben az áramárak a világ tőzsdéin továbbra is tempósan araszolnak fölfelé, a magyar energiakereskedők és a hazai kisvállalkozások is a Magyar Közlönnyel kelnek és fekszenek, várva, hogy végre érdemi részletek derüljenek ki a Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által a november 18-i kormányinfón beharangozott kisvállalkozói rezsicsökkentésről. A villamosenergia csütörtöki napi ára például már 243 euró megawattóránként, a januárra szóló határidős ajánlat 240 euró, míg a 2022-re szóló éves ár 153 euró/Mwh Európában, a földgáz pedig csak tegnap hat százalékkal lett drágább a spotpiacon, elérve a 96 euró/Mwh-t. Vagyis a következő hónapokban sem várható érdemi változás a piacokon.

Akkor egyébként a miniszter mindössze annyit említett, hogy a kormány döntött arról, hogy a megfelezett iparűzési adó kedvezményre jogosult kisvállalkozások – 4 milliárd forint árbevételig/mérlegfőösszeig és legfeljebb 10 fős létszámig – beléphetnek az egyetemes szolgáltatási körbe, ami azt jelenti, hogy ők is a rezsicsökkentett árat fizetik. Azt azonban nem tette egyértelművé, hogy ez csak az áram, vagy a gázpiacra is vonatkozik-e majd. Utóbbi azért érdekes, mert az októberben kezdődött gázévre már leszerződtek a vállalkozások. 

Aztán ezt a kormányinfót követő első pénteki rádióinterjúban Orbán Viktor miniszterelnök azzal finomította, hogy a következő hét elején dönt a kormány a részletszabályokról. A kormányfő a rádióinterjúban úgy fogalmazott, arról döntenek majd, hogy a kisvállalkozásokat kimentsék „a magasabb rezsi súlya alól”, és ők is a lakossági olcsóbb árakat kapják – csakhogy a villamosenergia-törvény szerint a rezsicsökkentett ár csak a lakosságnak jár, az egyéb, egyetemesbe visszatérő szereplők ennél magasabb, de a piacinál kedvezőbb áron kaphatnak áramot.

A részletszabályokat azóta is tűkön ülve várják az érintett felek. Felsman Balázs, a Magyar Energiakereskedők Szövetsége elnöke úgy nyilatkozott az Indexnek, hogy eddig a kormányzat részéről nem érkezett sem egyeztetésre felkérés, sem szövegtervezet tagjaikhoz, a tervezett intézkedésről annyit tudnak, ami a kormányinfón elhangzott. Márpedig a kereskedők számára sem mindegy, hogy mekkora az intézkedéssel potenciálisan érintett vállalkozói kör, tekintve, hogy az ünnepek miatt szűk egy hónap van leszerződni a januártól induló új árampiaci évre. Egy rosszabbul célzott intézkedés akár több százmilliárdos veszteséget is okozhat az eddig túlnyomórészt konzervatívan működő – azaz a leszerződött mennyiséget döntően valós beszerzéssel le is fedező – szektorban. 

A kisebb vállalkozások pedig amiatt idegesek, mert az új árampiaci évre szóló villamosenergia árajánlatokban duplázott, de akár annál magasabb kilowattóránkénti áramárakkal találkoznak, ráadásul olykor nagyon rövid mérlegelési időt kapnak a szolgáltatóktól. Hallani a piacon olyanról is, hogy az addigi 27 forintos árat 62 forintra emelné a szolgáltató kilowattóránként, de van olyan cég is, aminek 33 forintról "csak" 47-re nőne az ár, ha 24 órán belül aláírja a szerződést. Épp ezért sürgős számukra megtudni, vajon beletartoznak-e majd abba az állam által kedvezményezett körbe, amelyet visszaengednének az egyetemes szolgáltatói körbe.

Ezt azonban előreláthatólag nem minden potenciálisan jogosult tudja majd kihasználni, mivel számos vállalkozás működik olyan ingatlanbérleti konstrukció mellett, amely szerint az ingatlantulajdonos szerzi be minden bérlő számára az energiát, amit aztán egy meghatározott képlet szerint visszaosztva fizetnek az érintettek. És persze beindult a szokásos magyar trükközés is, volt olyan "kisvállalkozó", aki már kezdeményezte az ingatlantulajdonosnál, ahol működik, hogy a nevére venné a villanyórát, mert beleesik a potenciális rezsicsökkentett kedvezményezetti körbe.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is sürgeti a részletszabályok mielőbbi megjelenését, mivel nagyon sok érintett vállalkozás szerződése jár le, és a hozzánk eljutó visszajelzések szerint egyes áramszolgáltatók nagyon megszorongatják a cégeket az új ajánlatok elfogadása érdekében – mondta az Indexnek Parragh László, a kamara elnöke.

Ismeretes, hogy a kkv-s árampiaci rezsicsökkentést a kamara kezdeményezte a kormánynál, ezzel kapcsolatos közleményében megemlítve azt is, hogy ez mintegy 21 ezer vállalkozás csődjét segíthet elkerülni, mivel ezek jelentős része olyan szakterületen dolgozik, amely nem teszi lehetővé a megemelkedett energiaköltség áthárítását a fogyasztókra. Az elnök szerint az általuk a kisvállalkozások érdekében tett javaslat – amiben a kedvezményezetti kört a 4 milliárdos mérlegfőösszeg és a 10 fős létszámkorlát mellett jelölték meg – azért ennél jóval szélesebb vállalkozói kört érint majd,

ha a versenypiaciból visszaengedik az egyetemes áramszolgáltatásba. A kamara egyébként csak az árampiaci támogatásra tett javaslatot. 

Információink szerint egyébként a végleges verzió szerint

Ugyan a nagyobb ipari áramfogyasztók életét is megkönnyítené, ha bármilyen támogatást kapnának az energiaköltségek lefaragásához, erre azonban a kifeszített költségvetés miatt gyakorlatilag nincs eszköze a kormánynak.