A 2018 decemberében elfogadott törvény akkor óriási felháborodást váltott ki, ám mára kiderült, hogy túlzott volt az aggodalom.
Megalapozatlanok voltak azok az aggodalmak, amelyeket a túlóratörvény elfogadásakor a kritikusok megfogalmaztak – jelentette ki Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Decemberben lesz három éve, hogy a Munka törvénykönyvének módosítása a korábbinál jóval rugalmasabb szabályokat állapított meg a munkáltatók számára.
A változtatást számos kritika érte, azt az Alkotmánybíróság is vizsgálta, de magát a jogszabályt alkotmányosnak minősítette,
csupán egy pontját semmisítette meg.
Palkovics Imre emlékeztetett, hogy az egyik legfőbb kritika szerint a munkáltatók csak 3 év múlva számolják el a túlórát a dolgozóiknak. Szerinte ennek volt is jogi alapja, de csak abban az esetben, ha egyébként a Munka törvénykönyve nem akadályozta volna meg, hogy az úgynevezett referenciaidőt, ami a munkaidő kiszámításának időintervalluma, ezt át lehetett volna vinni egy éven túlra.
Mivel nem lehet, ezért nem is tud felhalmozódni. Egy év viszonylatában kell elrendezni a kifizetett, illetve a le nem dolgozott órák egyenlegét
– tette hozzá. A másik aggály az, hogy úgy rendelik el a 400 túlórát, hogy nem évente, hanem majd csak 3 év múlva, egyben fizetik ki.
Ezzel kapcsolatban sem tudunk visszaélésekről, mivel jelenleg munkaerőhiány van, a munkaadók igyekszenek megőrizni a jó munkaerőt. Ahol túl nagy a fluktuáció, ott nem áll fenn ez a probléma
– mutatott rá Palkovics Imre, továbbá jelezte, hogy az Európai Unióban még ennél is magasabb az elrendelt túlóra megengedett mértéke. A szakszervezeti vezető egy olyan esetről tudott, amikor egy külföldi tulajdonú vállalat megállapodott a munkavállalói képviselettel a hároméves munkaidőkeretről azért, hogy ne kelljen elbocsátani a munkavállalókat. Így tett a jogszabály egyik legnagyobb kritikusának számító Vasas Szakszervezet Baranya megyei szervezete is.
Semmiféle jogellenes munkáltatói magatartásról vagy túlkapásról nem érkezett hozzánk információ
– ezt már Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke mondta. Azt tapasztalta, hogy ahol munkaidőkeretben alkalmazták a dolgozókat, ott jellemzően inkább a keretek kihasználásával volt probléma a leállások miatt. Főleg feldolgozóipari cégek, autógyárak tartoztak ide. Válasza szerint már a járvány kitörése előtt sem vették igénybe a munkáltatók a munkaidőkeretet.
Nem okozott földindulásszerű változást a munkaerőpiacon
– így kommentálta a helyzetet Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, aki hozzátette, hogy a javaslat nem tőlük érkezett, és egy szűk kört érintett, a kormány döntését pedig kifejezetten vállalkozásbarátnak nevezte – írja a Világgazdaság.