Trendváltás látszik a fiatalok öngondoskodási hajlandóságában – derült ki a Prémium Önkéntes Pénztárak felméréséből. Decemberben az szja-visszatérítéssel konkurálhatnak a magánpénztári befizetések, megtörni látszik a megtakarítási láz.
Idén aligha dönt rekordot év végén az önkéntes pénztárak befizetése, mivel a jellemzően decemberi, utolsó pillanatos adóoptimalizálási célú befizetéseknél most biztos mérlegelni fogják az érintett munkavállalók, hogy a befizetett személyijövedelemadó-előleg terhére érvényesíthető, a pénztári megtakarítások után járó adókedvezményt válasszák-e, vagy inkább a gyereket nevelőknek járó, egyösszegű szja-visszatérítést, ami már februárban a családok számláján lehet.
Szakmai becslések szerint év végén akár a tavaly decemberi befizetések 10 százalékának megfelelő összeg elmaradásával lehet számolni
– derült ki a Prémium Önkéntes Pénztárak sajtótájékoztatóján. Váradi Péter, a Prémium Egészségpénztár igazgatótanácsának elnöke szerint december utolsó napjaiban lehet majd tisztán látni, mivel a legnagyobb összegeket jellemzően karácsony és szilveszter között utalják el. Az éves befizetések 30 százaléka egyébként is decemberben folyik be a kasszákhoz.
Szerinte hosszabb távon a szektor akár még profitálhat is a mostani helyzetből, mivel a felmérésük szerint még a diplomások közül is csak a lakosság 41, illetve 42 százaléka van tisztában azzal, hogy az egészségpénztári, illetve az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseik után állami támogatás is jár. Az adó-visszatérítést az adóévben levont szja összegéből a pénztári befizetések 20 százaléka után évente 150 ezer forint erejéig lehet igénybe venni. Márpedig a kormány mostani családtámogatási intézkedése – a gyerekesek adóvisszatérítése – miatt sokak figyelmét irányíthatja rá az adóügyeikre, az érvényesíthető kedvezményekre, az adótudatosság növekedésével esély nyílik az öngondoskodás terjedésére is.
Ez talán felerősítheti azt a trendet, hogy a fiatalabb, 45 év alatti generációk megfontoltabban terveznek, és már nem csak kizárólag az állami nyugdíj- és egészségügyi rendszerre épülő ellátást várnak idősebb éveikre: a fiatalok 63 százaléka az állami mellett a saját megtakarításaival, befektetéseinek hozamával is számol. A Prémium Önkéntes Pénztárak a pénztári tagsággal nem rendelkező, dolgozó felnőtt lakosságra reprezentatív online felmérése szerint ez a trend a nyugdíjcélú megtakarításoknál egyértelműen tetten érhető a válaszok alapján.
Egyébként a válaszadók 80 százaléka rendelkezett valamilyen megtakarítással, igaz, 60 százalékuk nem konkrét céllal takarékoskodik, hanem váratlan, egyéb kiadásokra tekintettel. A válaszadók 48 százaléka munkanélküliség esetére, 10-ből 3-an utazásra, nyaralásra, 28 százalék tartós fogyasztási cikkekre, 20 százalék pedig lakásvásárlásra gyűjt. Kifejezetten az egészségügyi kiadásokra az összes megkérdezett 14 százaléka képez tartalékot, a nyugdíjas éveire pedig 17 százalék spórol. Sajnálatos azonban, hogy mindössze a megkérdezettek 49 százaléka tud havi rendszerességgel pénzt félretenni, míg a fennmaradó hányaduk ad hoc jelleggel, ráadásul a megtakarítók 63 százaléka készpénzben, illetve lekötés nélkül tartja a pénzét – ismertette a felmérés eredményeit Pataki Tímea, a Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke. Mint mondta,
háromból két magyart aggaszt, miből fog nyugdíjasként élni.
Leginkább a legfiatalabb és a legidősebb korosztályokat, a 18–34 évesek 62 százalékát, míg az 50–64 évesek 66 százalékát nyomasztja ez a kérdés. Utóbbiak 31 százaléka már kifejezetten a nyugdíjkiegészítés céljából is takarékoskodik. Rákérdeztek arra is, kinek a felelőssége a nyugdíjakról gondoskodni. A többség úgy látja, hogy ez az állam feladata, mivel fizetik a tb-t, az öngondoskodást pedig a legfiatalabbak, a 18–34 évesek tartják a legfontosabbnak. Ez abban is megnyilvánul, hogy a felmérés szerint 18-19 százalékuk fontolgatja, hogy nyugdíj- vagy egészségpénztári tag lesz, szemben a belépést tervező 8-8 százalékos átlaggal.
Mindez a Prémium Pénztárakhoz belépőknél is látszik: az egészségpénztár esetében öt év alatt, 2021-re a 21–30 éves belépők aránya 20 százalékról 25 százalékra nőtt, míg a nyugdíjpénztárban még jelentősebb volt a növekedés: 10 százalékról 20 százalékra emelkedett a fiatal belépők aránya. Összágazati szinten azonban nem ilyen kedvező a kép, az MNB adatai szerint 2017 óta 61 ezerről 54 ezerre csökkent az önkéntes nyugdíjpénztári taggá váló 16–29 évesek száma.
Az önkéntes pénztári egyéni befizetések is folyamatosan emelkedtek Prémium Pénztárak tapasztalatai szerint.
A nyugdíjpénztárnál a 60 felettiek átlagosan mintegy 218 ezer, míg a 30 év alattiak 110 ezer forintot fizettek be számlájukra 2021 októberéig.
Az egészségpénztárnál ezzel szemben a legnagyobb, 140–150 ezer forint közötti összeget idén a 30–40 közöttiek fizették be. Ez annak fényében nem meglepő, hogy a magánegészségügyi szolgáltatásokat is ez a korosztály vette igénybe a legnagyobb arányban az elmúlt 12 hónapban a felmérés szerint. Váradi Péter szerint ebben a szülészetek, illetve a gyermekekkel kapcsolatos ellátások – akár a fogszabályozásig bezárólag – is közrejátszanak ennél a korosztálynál.
A pénztári befizetések alakulásánál azonban az adókedvezményre vonatkozó szabályok változása is egyértelműen tetten érhető. Amióta a kedvezményesen adózó cafeteriaelemek közül kivették a nyugdíj- és egészségügyi célú megtakarítások támogatását, előbbi esetében 54 százalékról 19-re, utóbbinál pedig 75 százalékról 11 százalékra esett a munkaadóktól érkező befizetések aránya. Erősítené a fiatalok megtakarítási hajlandóságát, ha a munkáltatói hozzájárulás is működne – jegyezte meg ezzel kapcsolatban Pataki Tímea.
(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)