Az iparűzésiadó-kompenzáció mellett a béremelések, az energia- és a várható közétkeztetési költség növekedésére is szeretnének többlettámogatást az önkormányzatok.
„Jelenleg várom a városvezetőktől az adatokat ahhoz, hogy kezdeményezzük a helyi iparűzésiadó-kedvezmény kompenzálásáról szóló egyeztetéseket a kormánnyal, remélem, még az idén sor kerülhet erre” – válaszolta az Index érdeklődésére Szita Károly, Kaposvár polgármestere, egyben a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke. Ismeretes, hogy a kabinet a járvány negatív gazdasági hatásait mérséklendő 2022-re is kiterjesztette a vállalkozások egy része számára azt az intézkedést, hogy csak a helyi iparűzési adó felét kell megfizetniük, azaz egyszázalékos kulccsal kell számítaniuk ezt az adóterhet. Emellett döntött arról is, hogy meghosszabbítja azt az intézkedést, amely megtiltja a helyhatóságok számára a díjak, helyi adók emelését, újak elrendelését. Az Index kérdésére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt csütörtöki Kormányinfón kijelentette, hogy
a helyhatóságok jövőre is ugyanolyan módon lesznek kompenzálva a helyi iparűzési adó szabályainak változása miatt, mint 2021-ben.
Úgy fogalmazott, „nem kívánjuk ezt a vitát kinyitni”.
Idén egyébként úgy döntött a kormány, hogy a 25 ezer fő alatti lélekszámú települések számára automatikusan folyósítja ezt a kieső bevételt a költségvetés, míg az ennél nagyobb, mintegy 75-80 város, illetve fővárosi kerület számára egyedileg állapították meg a kompenzáció összegét. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége többször is erőteljesen kritizálta az intézkedést, mondván, számos település kimaradt, holott jelentős bevételektől estek el, mivel az elvont ipabevétel mintegy 150 milliárd forint körüli összeget jelent, ám az összes település számára kapott kompenzáció összege nem érte el ezt. Szita Károly szerint az összegek megállapításakor a kormány figyelembe vette a települések adóerőképességét, gazdasági erejét, ezért kimaradt a kompenzációból például Budapest mellett Székesfehérvár, Veszprém és Győr is. Ugyanakkor 2021-ben például Szeged közel kétmilliárd, Pécs mintegy kétmilliárd, Debrecen 2,9 milliárd, Miskolc 1,35 milliárd, Nyíregyháza 1,25 milliárd forintot kapott, Kaposvárnak pedig 680 millió forintot utalt a költségvetés.
Az idei 680 millió forinthoz hasonló nagyságrendű vagy annál kicsivel – a gazdasági növekedés összegével – nagyobb mértékű kompenzációra számít Szita Károly Kaposvár számára a helyi iparűzésiadó-bevétel megfelezése után 2022-ben is. Az Index kérdésére elmondta, hogy az iparűzésiadó-szabályok változásának közvetlen hatása ugyan valóban a városi költségvetés bevételeinek csökkenése volt, azonban tapasztalataik szerint az, hogy a helyi vállalkozások több pénzből gazdálkodhattak, a kormányzat többi gazdaságvédelmi intézkedésével együtt azt eredményezte, hogy talpon maradtak ezek a kkv-k, sőt nőtt az általuk foglalkoztatott létszám, és mostanra 1200 főre csökkent a városban a munkanélküliek száma.
Magasabb összeget egyébként azért tartana szükségesnek, mivel számos önkormányzati feladat ellátásának költsége jelentősen megemelkedett idén, amelyet részben az ipakompenzációból, részben pedig a költségvetés emelt normatíváiból fedeznének az önkormányzatok.
Bízom benne, hogy a 2022-es költségvetésben is biztosítják majd a helyhatóságok számára a garantált bérminimum és a minimálbér húsz-húsz százalékos emelésének fedezetét, illetve hogy megemelik a gyermekétkeztetési támogatási keretet is
– mondta Szita Károly azzal kapcsolatban, hogy a várható év végi költségvetési törvénymódosítás kapcsán – amelyről szintén Gulyás Gergely tett említést csütörtökön – mire számítanak a szektorban.
A díj- és adóbefagyasztás mellett az utóbbi problémát tartja az egyik legégetőbbnek Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Szövetsége elnöke is, mivel biztosra veszi, hogy az idén jelentősen, átlagosan húsz százalékkal megdrágult élelmiszerek árát biztosan érvényesítik majd a helyhatóságokkal szerződött közétkeztetési vállalkozások, szolgáltatók. A normatíva emelése nélkül azonban félő, hogy csak a helyhatóságok tartozásállománya emelkedik.
Emellett az MJVSZ lobbizik a kormánynál azért is, hogy
a megemelt energiaköltségek fedezetére támogatást kapjon a szektor.
Kaposváron például az idei áramdíj két és félszeresére kapott ajánlatot az önkormányzat közvilágításért felelős vagyonkezelő cége, ami több mint százmillió forintos pluszkiadást jelentett volna. Ezért már a kormányzati bejelentés előtt éltünk a villamosenergia-törvény adta lehetőséggel, és miután az önkormányzat visszaíratta a vagyonkezelőtől a nevére a villanyórákat, kérelmeztük, hogy visszatérhessünk az egyetemes áramtarifa-rendszerbe – mondta Szita Károly. Ez is többe kerül a városnak, azonban a polgármester szerint mindössze a harmadát fizetik majd a piaci áramárnak. De van település, amely azért lobbizik, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság számára is engedélyezze a kormány az egyetemes áramtarifa használatát. Székesfehérvár esetében Cser-Palkovics András polgármester írt erről Facebookon. Információink szerint esetükben mintegy 700 millió forintos többletköltséget jelentene a piaci áramár a jövő évre.
(Borítókép: Szita Károly 2021. május 21-én. Fotó: Varga György / MTI)