Hétfőn jelent meg a parlament honlapján az a törvényjavaslat, melynek középpontjában az élelmiszerpazarlás megelőzése áll. A javaslatot elsőként megíró Telex szerint ezzel a külföldi élelmiszerláncokat hozná nehezebb helyzetbe a kormány, ugyanis ez komoly kötelezettséget rakna az érintett láncok nyakába.
Az „élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosításáról” már részleteket is tudni.
A dokumentum szerint a kormány elsősorban az élelmiszerpazarlást igyekszik megelőzni a javaslattal. Mint fogalmaznak:
A megelőzésnek elsődlegesen a probléma gyökerére kell fókuszálnia, ami az élelmiszer-felesleg keletkezésének megakadályozása az ellátási lánc minden egyes pontján. Amennyiben mégis keletkezik élelmiszer-felesleg, úgy a legjobb célállomás számukra és a leginkább értékes hasznosulás a fogyasztható élelmiszerek vonatkozásában az újraelosztás.
A javaslatot benyújtó Agrárminisztérium megítélése szerint ez kettős célt szolgál, ugyanis jelentősen mérsékli a szegénység elleni küzdelmet, és jelentősen mérsékli a költségeket is.
A javaslat előírja, hogy egy élelmiszerlánc karitatív célokra ajánlja fel azokat a termékeket, amiknek már csak 48 óra van hátra a lejárati idejükből, ezeket pedig az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak (ÉMK) kell felajánlani.
Az ÉMK az állam 100 százalékos tulajdonában álló társaság, üzletrésze pedig forgalomképtelen. Az ÉMK felett a tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv gyakorolja.
A javaslat a 100 milliárd nettó árbevétellel rendelkező kiskereskedelmi láncokat érinti, ami a Telex szerint az Aldit, az Auchant, a Lidlt, a Penny Marketet, a Spart és a Tescót is nehéz helyzetbe hozhatja.
Mint írják, a napi fogyasztási cikkek magas forgalma miatt magyar cégek is érintettek lehetnének, ugyanakkor a CBA, a Reál vagy a Coop hosszú ideje franchise-rendszerben, több önálló társaságként dolgoznak, így elkerülhetik a szabályozást.
A törvényjavaslatból az is kiderült, hogy élelmiszermentési bírságot szabhat ki az élelmiszer-felügyeleti szerv, ezenfelül tartalmazza még a kiskereskedelmi adó növelését is, ami a korábbi 2,5 százalék helyett 2,7 lenne.
A javaslat 2022. február 1-jén léphet hatályba.
(via Telex)
(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)