Komoly kritikával illeti az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) több független szakértő és kutató, akikben az a közös, hogy a dohányzással, annak egészségügyi és környezeti hatásaival, illetve a terület szabályozásával foglalkoznak. A szakemberek túlzott óvatossággal vádolják a szervezetet, amely gátolja a füstmentes technológiák előretörését, holott – többek között – az USA Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatala szerint ezek bizonyítottan kevésbé ártalmasak az emberi egészségre, mint a hagyományos cigaretta és a dohány.
A témában született nyílt levél aláírói elismerik, hogy a füstmentes dohánytermékek használatának hosszú távú hatásai nem ismertek, és a dohányiparral kapcsolatban is vannak fenntartásaik. Ugyanakkor a hagyományos dohánytermékekről egészen biztosan lehet tudni, hogy halálosak, és már elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arról is, hogy az elektromos cigaretta, a hevítéses technológia, a tasakos megoldások vagy a snüssz (a skandináv országokból származó füstmentes dohánytermék) ártalmai mérsékeltek az előbbiekéhez képest.
Éppen ezért nem engedhetjük meg magunknak – még a fennmaradó bizonytalanságok ellenére sem –, hogy a túlzott késlekedés emberéleteket követeljen. Sajnálatos, hogy a WHO elutasítja, hogy a dohánypiac a magas kockázatú termékekről átálljon az alacsonyabb kockázatúakra, és nem támogat egy olyan egészségügyi stratégiát, amely több millió, dohányzással összefüggő halálesetet előzhetne meg – olvasható a levélben.
A dohányipar területén meghatározó szervezet, az SRNT (Society for Research on Nicotine and Tobacco) korábbi elnökei szerint ha a dohányosok széles körben kapnának tájékoztatást a füstmentes technológiákról, azok pozitív hatása lényegesen nagyobb lenne, mint most, amikor igen visszafogott a kommunikáció a témában. Ebben a WHO-nak ugyan élen kellene járnia, de a kutatók meglátása szerint nem teszi.
Emlékeztetnek arra, hogy az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) a hevített dohánytermékkel kapcsolatban megállapította, hogy kizárólagos használatuk alkalmas lehet a dohánytermékekkel kapcsolatos ártalmak csökkentésére. Bár ezekben több a toxikus anyag a többi alternatív dohánytermékkel szemben, sokak számára ez a leginkább elfogadható megoldás a cigaretta helyett.
A WHO szemére hányják azt is, hogy a szervezet nem ismer el és a stratégiaalkotáskor nem vesz figyelembe olyan információkat, mint például hogy Japánban a hevített dohánytermékek bevezetését követően, 2015–2020 között negyven százalékkal esett a cigaretták forgalma.
Hibás a levél írói szerint a WHO-nak az az érvelése is, hogy a hevített dohány aeroszolját dohányfüstnek kell tekinteni. Ez a megközelítés ugyanis alábecsüli a cigaretták égéstermékének valódi kockázatait és elmossa a különbséget a két termékcsoport között.
Nem szabad hagyni, hogy az egészségre nézve csökkentett kockázatú termékek előnyeiről elvonjuk a figyelmet pusztán azért, mert dohányipari cégek gyártják azokat.
Sajnálatos az is, hogy a WHO támogatja ezeknek az alacsony kockázatú dohánytermékeknek a betiltását. Kitüntették például Harsh Vardhant, India egészségügyi és családjóléti miniszterét, amikor országa 2019-ben betiltotta a hevített dohánytermékeket. Ez azt jelenti, hogy India mintegy százmillió dohányosától megvonták a biztonságosabb alternatívákat.
A levél írói szerint egyfelől jogos a döntéshozók aggodalma, hogy sok fiatal szokik rá az elektromos cigarettára vagy a hevített dohánytermékekre – főleg Amerikában –, de az adatok mélyebb elemzése megmutatja, hogy ez jellemzően azokra vonatkozik, akik korábban hagyományos cigarettát szívtak. A serdülőkori e-cigaretta-használat növekedése ellenére nem nőtt a nikotinfüggőség, sőt az Egyesült Államokban a tizenévesek dohányzásának szokatlanul gyors csökkenése egybeesett az alternatív dohánytermékek terjedésével.
A levélírók a következő javaslatokat teszik:
(Borítókép: Egy férfi elektromos cigarettát használ. Fotó: Brian van der Brug / Los Angeles Times / Getty Images)