A cseh poptörténet legnagyobb sztárja, a 2019-ben elhunyt Karel Gott élete során több mint ötvenmillió lemezt értékesített Németországtól kezdve Ausztrián át a Szovjetunióig, illetve Oroszországig. Életútja vitathatatlan előadóművészi teljesítménye mellett óriási üzleti siker volt, ám az utóbbin foltot ejtett a politika. Egy róla szóló könyv kapcsán kiderült, hogyan lehetett valaki nemzetközi szupersztár a munkás-paraszt proletárdiktatúra korszakában.
Ahogy annak idején mindent, az énekes karrierjét is közvetve a politika változása indította el. Nyikita Hruscsov 1956-ban elmondta a sztálinista bűnöket ostorozó beszédét a szovjet kommunista párt XX. kongresszusán, ami utat nyitott a szocialista kultúrairányítás lazítása előtt. Emiatt rendezhettek abban az időben a mai tehetségkutatókhoz hasonló versenyeket (Magyarországon a hatvanas évek elejétől a Ki mit tud? tévéműsor töltötte be ezt a szerepet, sok nagy karriert elindítva), egy ilyenen tűnt fel Karel Gott – mondta az énekes nem mindennapi karrierjének elejéről Pavel Klusák, a Karel Gott: Csehszlovák történet című könyv szerzője a Radio Prahán megjelent interjújában.
Az ötvenes évek végén, hatvanas évek elején sugárzott Hledáme nové talenty tévés tehetségkutató műsor egyik felfedezettje volt. Azzal a küldetéssel indult, hogy importálja az akkori nyugati szórakoztatóipar csodáit az elszigetelt Csehszlovákiába. Imádta az amerikai Frank Sinatrát és másokat, akiket az országba becsempészett lemezeken hallgatott. Ezzel a fellépéssel akkori mércével mérve nagyon progresszív tevékenységet folytatott.
Állandó fellépője volt a cseh popzene akkori központjának, a Semafor kis színháznak, és végül 1963 fordulatot hozott az életében. Suchy és Slitr, a színház két vezetője teljesen új repertoárt írt neki, amely bombasiker lett. A kommunista párt elnyomása alatt élő országban – ami az emberek mindennapi életét is nyomás alatt tartotta – egy idő után Karel Gott a nyugati világ szimbólumává vált a dalaival.
Az emberek egy olyan életmód szimbólumát látták benne, amelyre vágytak, de nem érhették el.
Ez jótékonyan hatott népszerűségére, és sok évre megalapozta sikerét.
Gott egyik különlegessége, hogy nagy karriert csinált a német könnyűzenei piacon, amit a Polydor zenekiadóval között szerződése alapozott meg. Követve a divatot Elvis Presley- és Beatles-számokat tartott a repertoárján, ám a németek valami mást, valami nem angolszász hangzást, valami közép-európait vártak tőle. Ezt az igényt teljesítette például azzal, hogy filmzeneslágereket énekelt, például a Doktor Zsivágó népszerű betétdalát, amellyel Németországban egy kissé idősebb korosztály ízlését találták el.
A keleti blokk országainak 1968-as csehszlovákiai katonai beavatkozása után több cseh sztárművész – a legismertebb talán Milos Forman filmrendező – vert gyökeret Nyugaton, ám a hatalomra kerülő keményvonalas cseh kommunista pártvezetés nem akarta elengedni Karel Gottot, Csehszlovákia legnépszerűbb emberét. Ezt állítólag a szovjet párt felső régióból tanácsolták Prága új urainak. Vélhetően volt egy informális megegyezés, amely lehetővé tette, hogy továbbra is nyugati producerekkel dolgozzon együtt, ami igen exkluzív lehetőség volt akkoriban.
Kértek azonban tőle az elvtársak egy másik szívességet is, ami újabb fordulatot hozott a karrierjében: 1971-től kezdve egyfajta közszereplővé vált. Hivatalos eseményeken lépett fel, a rezsim számos ünnepséget szervezett, amelyeken énekelt. A róla szóló könyv szerzője szerint ez megváltoztatta a személyiségét: továbbra is énekelt szerelmes dalokat, ám azt is megmutatta, hogyan lehet manipulálni, egy elnyomó hatalom eszközévé tenni az új popzenét.
Ehhez kötődik, hogy aláírója volt a cseh értelmiségiek Charta 77 emberi jogi kezdeményezésével szemben született antichartának. Abban az időben biztos, hogy visszautasíthatatlan meghívást kapott az aláírásra, ám életrajzíróját meglepte, hogyan gondolt erre később. Úgy vélte, hibát követett el, de nem azért, mert olyan értelmiségi társaival fordult szembe, akik akkoriban börtönbe kerültek, hanem mert az ügy egész további életén át támadási felületet jelentett, amit talán elkerülhetett volna, ha ügyesebb.
Gott védelmezői azt mondják, hogy egyik dalában Jan Palach diákra emlékezett, aki 1969 januárjában a prágai tavasz leverése elleni tiltakozásul felgyújtotta magát a prágai Vencel téren. A róla szóló könyv szerzője szerint 1979-ben, amikor a dal született, Gott semmi jelét nem adta, hogy Palachról szólna és kiállás lenne a szabadság eszméje mellett. Ugyanakkor akik ismerik a szövegíró, Zdeněk Borovec munkásságát, értették a rejtett üzentet, ami élő bizonyítéka volt annak, hogy nem létezik százszázalékos hatékonyságú cenzúra.
Mindezek után sokakat meglepett, hogy az 1989. őszi bársonyos forradalom idején feltűnt az ellenzékiek híres Vencel térre néző erkélyén, és elénekelte Karel Kryl betiltott antikommunista dalát. Igaz, az események kirobbanása után csak két héttel lépett színre, miközben művész kollégái a kezdetektől belevetették magukat a forrongásba, és végül vélhetően véletlenül alakult úgy, hogy ő énekelte el a dalt.
Akkoriban szükség volt a nemzeti egység megjelenítésére, amit a két ellentétes szerepet játszót személyiség, Kryl és Gott megjelenése egymás mellett szimbolizált. Ugyanakkor sokan annak szimbólumát látták ebben, milyen gyorsan elfelejtődik, ki mit csinált a forradalom előtt. Összességében abban a forrongásban, az egymás után következő események sodrásában inkább valamiféle ártatlan találkozás volt ez.
Karel Gott életrajzírója szerint az énekes munkásságának legszebb szakasza a hatvanas évekre esik, amikor még nem volt nagy sztár, de érződött rajta, hogy tehetsége és ambíciója ebbe az irányba viszi. Első lemezét, a Zpívá Karel Gott című albumot az ő javaslatára adták ki újra bakeliten. Magyarországnak sok egyenrangú, nagy popsztárja van, és sokan jönnek közvetlenül utánuk, ám Karel Gott olyan kiemelkedő alakja a cseh popkultúrának, aki mögött nagyon lemaradva következnek mások. Sikeres akart lenni, kivételes előadóművész, és ezt a célját maradéktalanul elérte.
Nettó vagyonát 2019-ben, amikor nyolcvanévesen elhunyt, ötvenmillió dollárra becsülte a Celebrity Net Worth portál.
Az akkori nagyjából háromszáz forintos dollárárfolyammal számolva ez 15 milliárd forint, amivel akkor a 77. lehetett volna az akkori magyarországi milliárdosrangsorban.
Még ma is minden cseh családban szóba kerül a neve, mindenkiből érzelmeket vált ki, azokból is, akiknek nem fekszik a stílusa. A könyv megjelenése után kommentáradat árasztotta el az internetet, rajongó és gyűlölködő hozzászólások egymás mellett, ami azt bizonyítja, hogy szinte minden cseh úgy érzi, van valami mondanivalója Karel Gottról. Története, karrierje, sikere a cseh társadalomról is szól.
(Borítókép: Karel Gott cseh táncdalénekes 2014. május 14-én egy prágai díjkiosztó ünnepségen. Fotó: MTI / EPA / Martin Divisek)