A lengyel kukoricaterület elérte az egymillió hektárt, a termésátlaguk pedig 7,3 tonna volt hektáronként, így össztermésben is mindenkori rekordot állítottak be. A magyarországi 6,5 millió tonnás összmennyiség ehhez képest szerénynek mondható.

A Mezőhír szerint Lengyelországban még két éve is kevesebb mint 700 ezer hektáron termelték a szemes kukoricát, és akkor 4,3–4,5 millió tonnás össztermésre voltak képesek. Ugyanakkor tavaly már 1,5 millió tonnás kivitelre volt lehetőségük, idén pedig minden esélyük megvan arra, hogy három millió tonnával lépjenek a külpiacra, tehát többel, mint a magyarok.

A lap szerint a hazai gabonakereskedőknek megéri a szállítási költséggel együtt is északról importálni, mivel egyelőre olcsóbb, mint a fekete-tengeri kikötőkben kapható, és legfőképp a belföldön esetleg az idei termésből piacra dobott kukorica. Az idén ugyanis az egyik legfőbb árfelhajtó tényező a belpiacon a gyengébb terméshozam, a világpiaci árak alakulása mellett az volt, hogy számos gazda inkább kivárt az értékesítéssel, további áremelkedésben bízva. 

Az Európai Unió idei kukoricatermése egyébként 70,4 millió tonna lett, 5 százalékkal több, mint a tavalyi, és 9 százalékkal haladja meg az ötéves átlagot. Franciaország 16 millió tonnás termést produkált, amivel magasan az első az EU-ban, ez több mint duplája az unós átlagnak, ami 7,5 tonna.

A szomszédos Románia ebben az ében 9 százalékkal lépte túl a megszokott mennyiségét, és 13,4 millió tonnás rekordot hozott össze. Ez körülbelül 6 millió tonna kukorica exportjára nyit lehetőséget. A szintén szomszédos Ukrajnában harmadával több a kukoricatermés idén, az átlaghozam hektáronként 7,4 tonna volt. A 40 millió tonnás termésből 34 millió tonna kerülhet exportra, ami körülbelül 40 százalékkal több a tavalyinál.