Kezdjük egy klasszikus lakossági kérdéssel: hogy lesz napelem a tetőmön?

Ezzel a kérdéssel találkozunk a leggyakrabban, mert egyre nagyobb az igény a napelemekre. Most, hogy elindult a százszázalékos vissza nem térítendő támogatás, egyre gyakrabban vetődik fel. Magának a munkának az elvégzése egyetlen nap: kimegyünk, felrakjuk a napelemeket a tetőre – ez órákban mérhető. Viszont az, hogy csináljanak egy teljes tervezési és kivitelezési dokumentációs anyagot, hogy az csatlakoztatható-e az országos hálózatra – ez már inkább időigényes a szolgáltató részéről, nagyjából egy-másfél hónapot vesz igénybe. Villamosmérnöki előkészületek, tervrajzok készítése és így tovább. Ha ez megvan, telepítik a napelemes rendszert, majd készül egy készre jelentési dokumentáció, amelyet jóvá kell hagyatni az energiaszolgáltatóval. Ez azt jelenti, hogy amit kiépítettünk, valóban megfelel a tervezeteknek. Ez különösen az ügyfél megnyugtatását jelenti, hiszen szakmai alátámasztást kap az általa megrendelt napelemes rendszerről. Itt szintén körülbelül egy hónappal lehet számolni. Tehát összességében két-három hónapos folyamatról van szó – elméletileg. Itt azonban még közbejöhetnek különböző változók: ha például áramhálózat-korszerűsítést szeretne igénybe venni a megrendelő (fázis-, amperbővítés), illetve ha valamilyen támogatásra, pályázatra hegyezzük ki, gyakran előfordul, hogy annyira megugrik a benyújtott engedélykérések száma, hogy kapacitásilag nem bírja a szolgáltató, emiatt picit megcsúszhat a történet.

Milyen napelemes rendszerek léteznek ma?

Nagyon sokan még mindig csak az áram kiváltására gondolnak, viszont megfeledkeznek a fűtésrendszerekről. Holott például egy gázkazán ugyanúgy kiváltható elektromos árammal, hiszen maga a működési folyamat tulajdonképpen ugyanaz, csak változik az energia felhasználása – nem gázból nyeri az energiát az adott egység, hanem elektromos áramból. Szinte minden kiváltható: például elektromos bojler, kazán, radiátor, infrapanel vagy a hűtő-fűtő klíma is. Onnantól kezdve már csak tőlünk függ, hogy a megtermelt energiát hova csoportosítjuk. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a jövőnket tervezzük meg. Gondolunk itt az elektromos autótöltő használatára, többlet-áramfogyasztás lehetőségére a műszaki cikkek számának növelésével.

Vegyünk egy átlagosnak mondott családi házat, mondjuk egy száz négyzetméter alapterületűt, átlagos tetővel. Ha jelentős rezsicsökkentést szeretnénk elérni, mennyibe kerülne egy ilyen beruházás?

Száz négyzetméteren egy átlagos családi háztartás nagyjából 14-16 ezer forintos villanyszámlával rendelkezhet. Ez persze sok mindentől függ: hányszor nyitjuk ki a hűtőajtót és így tovább. Kétmillió forinttól elérhető egy olyan napelemes rendszer, amely már jónak mondható.

Mennyi idő alatt térül meg?

Sokan beleesnek abba a hibába, hogy azzal, hogy napelemes rendszerük van, úgy veszik, hogy kvázi ingyen van az áram. Ilyenkor sokan hajlamosak többet fogyasztani. Eddig azzal kalkuláltunk, hogy nem hagyjuk égve a villanyt a konyhában – ez ilyenkor feledésbe merül, mondván, hogy ingyen van az áram. Ha nem változtatunk az életvitelen, és tényleg odafigyelünk arra, hogy például nem hagyjuk égve a villanyt, hat-nyolc év alatt megtérül egy ilyen jellegű beruházás.

Mennyire megbízhatók ezek a rendszerek? Milyen karbantartásigényük van? Egyáltalán elromolhat-e a napelemes rendszer?

Huszonöt év a teljes körű garancia, de külön az inverterre is tíztől egészen huszonöt évig elérhető termékgaranciát biztosítunk. Olyan napelemekkel dolgozunk, amelyekre büszkén vállalható ez a huszonöt év garancia. Eddig semmilyen probléma nem adódott ezekkel a rendszerekkel, mert nem igényelnek karbantartást. Mégis javasolt az évenkénti rendszerellenőrzés és tisztítás elvégzése a hatékonyabb energia-előállítás érdekében. Magyarország ilyen szempontból szerencsés: vagy a szél fúj, vagy az eső esik, tehát a természet elintézi a panelek felületi tisztítását. Viszont felmerülhetnek belső rendszeri problémák például az inverter esetében, amely a szíve-lelke egy napelemes rendszernek. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy számítógépet: gyűjti az adatokat, átalakítja az egyenáramot váltóárammá, és ez a sok adat folyamatosan gyűlik az inverteren belül. Ha nem kezeljük, nem indítjuk újra az invertert évente, vagy nem csinálunk rajta rendszerfrissítést, lehetnek problémák, ami nem is meghibásodás, inkább odafigyelés kérdése. Legegyszerűbb egy laptoppal, asztali számítógéppel összehasonlítani: képzeljük el, hogy éveken keresztül folyamatosan mennek újraindítás nélkül… Hasonló módon működik az inverter is.

Kell-e bármit módosítani az otthoni villamos hálózaton?

Az elektromos áram megléte egy ingatlanban viszonylag természetes. Egy napelemes rendszer kiépítéséhez, létesítési feltételeihez szükséges egyéb olyan műszaki kiegészítő – például fázisszám, amperszám –, ami magával vonhatja a jelenlegi elektromos hálózat bővítését, illetve igényét. Amperbővítés esetén nagyjából amperenként négyezer forinttal számolhatunk. Összesen 32 amperig ez díjmentesen igényelhető. Ha egy 14 ezer forintos villanyszámla kiváltását nézem, akkor nagyjából 16-20 amperrel elég rendelkeznie az ügyfélnek – ez jellemzően mindenhol megvan. Itt inkább az bonyolíthatja a helyzetet, ha tervezünk elektromosautó-töltőt, családbővítést vagy beépítenénk egy jacuzzit, szaunát, mert ezek már olyan tényezők, amelyek meg tudnák dobni a jelenlegi villanyfogyasztást, ami áramhálózati fejlesztést is jelent.

Akkumulátorokban lehet tárolni az így keletkezett villamos energiát?

Lehet, sokan élnek vele, de Magyarországon ez még kicsit költségesebb beruházás – nyolc kilowatt tárolása esetén másfél-kétmillió forintos beruházással kalkulálhatunk. Viszont áramszünet, tartós áramingadozás esetén kifejezetten hasznos tud lenni.

Térjünk vissza a pénz, a finanszírozás részéhez. Milyen pályázatok léteznek jelenleg?

Ha valaki eljut oda, hogy napelemes rendszert szeretne, az már jó. Itt jön a kérdés, hogyan válik elérhetővé. Itt már nem a rendszert, hanem magát a háztartást és annak szokásait kell vizsgálni: gyerekek száma, jövedelem, műszaki cikkek száma és így tovább. Értelemszerűen nagyon nagy kereslet van a százszázalékos támogatásra, ami majdhogynem mindenki számára elérhető, aki bevétellel rendelkezik és magyar állampolgár. Ehhez a támogatáshoz viszont szükséges például a három fázis megléte – ez egy költséges beruházás lehet azoknak, akik egy fázissal rendelkeznek. Bármennyire is hangzatos egy támogatás vagy pályázat, érdemes szakemberrel felülvizsgálni, hiszen számos esetben beigazolódott, hogy az adott feltételekhez teljesen más jellegű támogatás igénylése volt kézenfekvőbb. Magánszemélyek esetén elég sok támogatástípus közül válogathatunk. Ideérthető a csok, a falusi csok, a babaváró hitel, az otthonfelújítási támogatás, a zöldhitel, a százszázalékos vissza nem térítendő támogatás, a tanyapályázat – és még sorolhatnánk.

Miért kell három fázis, ha – ahogy az imént említette – egy is elég lenne?

Bizonyos esetekben pályázati előírás. A három fázis megléte nagy terhet vesz le az ingatlan áramhálózatáról is, illetve gördülékenyebb elbírálást jelent az áramszolgáltató részéről. Ha egy nagy volumenű támogatást vesz igénybe a pályázó, akkor szokott előfordulni kötelező előírásként a három fázis kiépítése.

Visszatérve az ingyenességre: még ha 32 amperig valóban ingyenes is, fizetni kell a szerelőt, ami viszont százezrekben mérhető.

Így van. 32 amperig alanyi jogon tudja igényelni, viszont van kiszállási díj, bekötési díj, és az újabb kábeleknek is van költségvonzata. Ez hasonló a százszázalékos támogatás esetében is; hiába van ingyen a rendszer, a napelemes rendszer létesítési feltételei bizonyos költségekkel járnak.

Itt is vannak rejtett költségek?

Szigorú a napelemes rendszer feltételeinek előírása. Ilyen például a három fázis megléte. Szabályozva van, hogy egy kilowattra hány forintot vehet igénybe az ügyfél – ez 485 ezer forint, ami a jelenlegi árszabás szerint fedezi is a rendszer árát a százszázalékos, vissza nem térítendő támogatás igénylése esetén. Viszont ha a támogatást elnyerik mondjuk fél év múlva, az infláció és egyéb tényezők miatt ez már nem 485 ezer forint lesz, hanem több. Tehát itt jön az, hogy 485 ezer forinton felül amennyivel többe kerül majd a rendszer, azt az ügyfélnek már saját zsebből kéne finanszíroznia. Ez még egy buktatója a rendszernek. Továbbá szintén költség a pályázatírási díj. Hogy egy támogatási kérelmet beadjunk, az komolyabb előkészületet vesz igénybe: például ügyféladatok, a jövőbeni rendszer igazolása. Ez már komolyabb pályázatírói feladat, ami nyolcvan- és háromszázezer forint közé tehető. Ha összességében nézzük, lehet, hogy kifizetődőbb más támogatás igénybevétele a százszázalékos visszatérítendőn kívül. Ilyen például az otthonfelújító támogatás, ami például nem írja elő a három fázis meglétét, de a napelemes rendszer felét ezzel is vissza lehet igényelni. Ott van még a csok, de akár a babaváró is.

Az elmúlt tíz évben hogyan fejlődtek a napelemek?

Eddig három-négyszáz wattos panelekről beszéltünk, most már viszont 450-600 wattos változatok is elérhetők. Nemcsak a teljesítmény, hanem a méret is változott az elmúlt években: a mai panelek már nagyobbak, így kevesebbet kell felhelyezni, ami kevesebb munkadíjat jelent kevesebb meghibásodási ponttal. Technológiai oldalról nézve pedig pontosabban, hatékonyabban tudnak működni. Korábban napelemegységekről beszéltünk, amelyek cellákból álltak, a technológia pedig mára eljutott arra a szintre, hogy nemcsak az egyes egységeket szabályozza az inverter vagy az optimalizáló, hanem az egyes cellákat is. Ez 15-20 százalékos hatékonyságnövelésnek felel meg – ami azt jelenti, hogy reggel korábban kezd el termelni a rendszer, este pedig tovább működik, de felhős időben is hatékonyabban termel.

Így az energiaválság kellős közepén megéri tehát belevágni?

Igazából ha az ügyfél bármilyen támogatást igénybe vesz, most viszonylag jó áron tud napelemes rendszert vásárolni. Onnantól kezdve a következő húsz-huszonöt-harminc évre már előre tudható, mennyi lesz a villanyszámlája, amelyet előre kivált: arányaiban nézve a jelenlegi villanyszámlát negyedeljük. Ha vesz mellé egy elektromos autót töltővel, a villanyszámlája még akkor is fele-kétharmada lesz a jelenleginek, nem beszélve arról, hogy lesz egy saját „benzinkútja” is.

(Borítókép: Leitold Dávid. Fotó: Papajcsik Péter / Index)