Javarészt Kanadából, Oroszországból és Lengyelországból érkezik az újévi lencse Magyarországra, mivel hazánkban az utóbbi évtizedekben háttérbe szorult annak termesztése ökológiai érzékenysége, illetve az olcsóbb import miatt – tájékoztatta az MTI-t a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

A közlemény szerint 2017-ig 4,28 millió hektárról 6,58 millióra nőtt a lencsetermesztés a Világegészségügyi Szervezet (FAO) számításai szerint. 

A világ legnagyobb lencsetermesztő országainak Kanada, India és az Egyesült Államok számítanak. Az Európai Unióban Spanyolországban termesztik a lencsét a legnagyobb területen, mintegy 36 504 hektáron, ugyanakkor Franciaország és Görögország lencsetermesztése is jelentős.

Magyarországon az idei évben mindössze 284 hektáron vetettek lencsét, ráadásul belföldön szinte a főzeléknövény termesztésével csak Győr-Moson-Sopron megyében foglalkoznak.

Az ország a 4400 tonnás import mellett ugyanakkor csaknem 200 tonnát exportált, ennek jelentős része pedig reexport. A NAK szerint a lencse stabil felvásárlói piaca még nem alakult ki Magyarországon, így alacsony az értékesítés biztonsága, az import jelentős mennyisége miatt minimális a kereslet a hazai termesztésű lencse iránt.

Hozzáteszik, hogy az import lencse ára a hazainál mintegy két és félszer alacsonyabb.

Gazdagságot hoz az új évre

A babona szerint újévkor lencsét kell fogyasztani, mivel úgy tartják, hogy a sok apró szemből álló főzelék minden egyes szeme valójában a pénzt szimbolizálja. Így aki minél többet fogyaszt belőle az év első napján, annál szerencsésebb esztendő vár rá.

Egy másik hiedelem szerint a lencseevésre azért is szükség van, mert az újév napján történt cselekedeteink meghatározzák az egész évet. Így aki sokat eszik belőle, sok pénzre számíthat. Noha más ételekkel is helyettesíthető, valódi hatása csak a lencsének van, legalábbis egyes vélekedések szerint.

(Borítókép: Education Images / Universal Images Group / Getty Images)