Az újabb kezdeményezések elősegítik a magyar szervezetek munkáját is, hogy minél több élelmiszert juttassanak el a rászorulóknak.
Nagy István agrárminiszter az élelmiszermentésről szóló sajtótájékoztatón elárulta, hogy a világviszonylatban megtermelt élelmiszerek harmada élelmiszerhulladékként végzi. Az Európai Unióban évente mintegy 90 millió tonna, míg hazánkban a teljes magyar élelmiszerláncban 600 ezer tonna élelmiszer vész kárba.
A miniszter kiemelte, hogy az Európai Unió idén tavasztól lehetővé tette a lejárt minőségmegőrzési idejű, így kereskedelmi forgalomban nem tartható, de emberi fogyasztásra alkalmas termékek karitatív célra történő felajánlását. Ezzel jelentősen megnövekedett az élelmiszermentésbe bevonható termékek mennyisége, így szükségessé vált a kapcsolódó újraelosztási rendszer továbbfejlesztése.
Az élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentése, és ezáltal az élelmiszerpazarlás mérséklése össztársadalmi érdek
– hangsúlyozta Nagy István.
A miniszter szerint a fő cél , hogy az elpazarolt élelmiszerből eddig megmentett 10 ezer tonnányi mennyiséget feljebb tornásszuk a létrejövő Élelmiszermentő Központ koordinatív közreműködésével. Ezen segíthet az élelmiszerpazarlás megelőzéséről szóló törvény, amelynek két célja is van: a kereskedelmi élelmiszerhulladék csökkentésén túl, a feleslegessé váló mennyiség eljuttatása a rászorulók részére karitatív szervezetek közreműködésével.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a Karitatív Tanács elnöke elmondta: a hazai karitatív szervezetek eddig is részt vettek az élelmiszermentésben, de a jövőben még nagyobb léptékben tudnak bekapcsolódni ebbe a munkába. Az államtitkár szerint az országos lefedettséggel és több évtizedes tapasztalattal rendelkező karitatív szervezetekkel a jövőben még hatékonyabban végezhető az élelmiszermentés – számolt be az MTI.
(Borítókép: Marlene Awaad / Bloomberg / Getty Images)