Véget ért az utóbbi éveket jellemző 20 százalék fölötti éves termelés növekedés korszaka az építőiparban, viszont az ágazat 10-15 százalékkal könnyedén tudna továbbra is bővülni – írta a Világgazdaság Koji László, az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnökére hivatkozva. Az elnök szerint az idei 5100 milliárd forint körüli termelési értéket 5-6 százalékkal haladhatja majd meg előreláthatóan a 2022-es növekedés a szektorban. 

A szektor a karácsony előtt bejelentett megszorítások miatt arra számít, az állami és önkormányzati megrendelések visszafogottabbak lesznek 2022-ben – ez főleg az út és vasútépítési megrendelések visszaesése miatt várhatóan a mélyépítéssel foglalkozó cégek teljesítményét vetheti vissza –, de a támogatott hitelek, családtámogatások miatt a lakásépítések és felújítások, valamint a magán megrendelői piacon az ipari csarnok és logisztikai központ fejlesztések aránya és volumene  a növekedni fog.

Az infláció, a forintgyengülés és az építőanyagok drágulása miatt folytatódik az áremelkedés a szektorban az elnök várakozásai szerint. Úgy fogalmazott: „joggal lehet attól tartani, hogy

Az építőipari cégek bíznak abban, hogy jövőre is eredményes lesz a nyugatra vándorolt szakemberek hazacsábítása, mivel már az itthoni sikeres cégek is meg tudják adni nettó jövedelemben a kinti bérek 65-70 százalékát, miközben itthon olcsóbb a megélhetés. Beszélt arról is, hogy alkalmazottként a szakmunkások 400-450 ezer, a mérnökök 550-900 ezer forint között keresnek az építőiparban most. Amivel a lakosság találkozik, az a vállalkozói ár, amiből az összes költséget fedezni kell. Az ágazatban a minimális rezsióradíj 4500 forint, az átlagos azonban 6500-7000 forint. Érdemes és lehet az építőipari szak- és szerelőiparban boldogulni, a szakképzésből kijövő utánpótlás létszámában azonban elmarad a szükségestől, ezért az ÉVOSZ a határon túli területeken élő fiatalok megszólítását is fontosnak tartja.  Az ágazatban nem mennyiségi, hanem minőségi, azaz szakmunkás és mérnökhiány van, aminek enyhítésére folyamatosan keresik a megoldást.

Koji László szerint noha sokat javult a számlaadási fegyelem, mégsem következett be  az otthonfelújítási és otthonteremtési támogatásoktól remélt piactisztulás. A nem támogatott lakásfelújításoknál ugyanis a magánmegrendelők nagyjából 60 százaléka nem szerződik írásban a kivitelezőkkel, és sem referenciát, sem a szakképzettségüket igazoló dokumentumot nem kér. Érdemi előrelépést a fekete- és szürkegazdaság visszaszorításában a szigorú és rendszeres hatósági ellenőrzések hozhatnak – tette hozzá az elnök.