Egészen 2040-ig meghatározza a fővárosi, az agglomerációs és ehhez kapcsolódóan az országos vasúti teherforgalom fejlesztési irányait a kormány által elfogadott Budapest Agglomerációs Vasúti Stratégia – derült ki a friss Magyar Közlönyből. A stratégia célja, hogy az egymásra épülő, már korábban bejelentett, illetve évtizedek óta sürgetett, de érdemben eddig meg nem valósult budapesti és agglomerációs vasúti, illetve a rá épülő egyéb tömegközlekedési fejlesztések, kapacitásbővítések révén a következő években jelentősen bővüljön, lényegében megduplázódjon a fővárost vasúton megközelítő utazók száma.
Ezáltal csillapíthatók lesznek a fővárost megbénító közlekedési dugók és csökken a környezetterhelés is.
Ez egyszerre igényli a kormány, a MÁV, a főváros, illetve a BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. és a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. együttműködését, mert a vasútvonalak, a Keleti és a Nyugati pályaudvar korszerűsítése, valamint a Kelenföldet és a Délit és a Nyugatit összekötő alagút, továbbá a kétvágányos ferihegyi gyorsvasút, a déli körvasút, új megállók megépítése mellett tartalmazza a HÉV-vonalak felújítását, a HÉV-kocsik cseréjét, esetenként összekötését a metróhálózattal, új Duna-hidakat (Galvani és Aquincumi), valamint legalább 48 helyen P+R-, B+R-parkolók létesítését. Tervezik az integrált tarifaközösség megvalósítását, vagyis azt, hogy az utazás során elegendő legyen egyetlen bérlet vagy jegy vasútra, buszra, metróra, villamosra.
A stratégia több mint kétszáz, részletesen kidolgozott rövid, közép- és hosszú távú intézkedést is tartalmaz, amelyet az EU közlekedési szerveivel közösen dolgoztak ki többek között a Budapest Fejlesztési Központ, a JASPERS, valamint a MÁV és az ITM szakértői, emellett féléves civil és szakmai egyeztetés is formálta – derült ki Fürjes Balázs, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár közösségimédia-posztjából. Az államtitkár szerint a húszéves fejlesztési tervek egy részére
már rendelkezésre áll mintegy 1500 milliárd forintnyi forrás, amelyet az EU hagyott jóvá, és 2027-ig lehet felhasználni.
A mostani becslések alapján összesen háromezer milliárd forintba kerülhet, ha valamennyi fejlesztés megvalósul.
A kormányhatározatból az is kiderül, hogy nemcsak a személyforgalmat érintik a változások, hanem szükség lesz az agglomerációs vasútvonalakat tehermentesítő, azokat elkerülő teherforgalmi vonalakra is. Az országos vasút-áruforgalmi koncepció megvalósíthatósági tanulmánya a határozat szerint már elkészült, a V0 kiépítése pedig a kormány döntése nyomán akár már 2022-ben elkezdődhet. Budapest áruforgalmi logisztikai rendszerének fejlesztését 2024–2027 közé ütemezi be a határozat. A Gubacsi híd felújítása maga után vonja a Csepeli szabadkikötő fejlesztését is.
(Borítókép: Fürjes Balázs / Facebook)