A horvát kormány hatályon kívül helyeztetné a Zágrábnak kedvezőtlen nemzetközi választottbírósági ítéletet a Mol–INA-ügyben, egyben úgy véli, hogy a horvát legfelsőbb bíróság legutóbbi, korrupciót megállapító ítélete alapján a Mol és a horvát állam közötti megállapodások az INA-ról nem maradhatnak fenn, ezért felfüggesztenék a Mol kivásárlására tett törekvéseket is.
Horvátország a svájci szövetségi legfelsőbb bírósághoz fordul, hogy helyezze hatályon kívül a genfi Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságnak (UNCITRAL) az Ivo Sanader volt horvát kormányfő korrupciós ügyében hozott döntését és Zágrábra nézve kedvezőtlen határozatát – jelentette be Andrej Plenković horvát kormányfő a kabinet csütörtöki ülésén. Az MTI tudósítása szerint a miniszterelnök kiemelte: utasítani fogják a gazdasági minisztériumot, hogy kezdeményezze a választottbírósági ítélet felülvizsgálatát.
A kormány döntése a horvát legfelsőbb bíróság október 21-i ítélete nyomán született, amely korrupciós gyakorlatot állapított meg – mondta a kormányfő.
Úgy gondoljuk, hogy az új körülmények miatt az ilyen megállapodások nem maradhatnak fent, és ezért döntött a kormány, hogy megteszi ezeket a lépéseket
– hangsúlyozta, megjegyezve, hogy döntésüket jogi véleményekre is alapozzák. Mint mondta, konzultáltak a horvát ügyészséggel (DORH), valamint a jogi egyetemmel, és
a megváltozott körülmények miatt úgy gondolják, hogy célszerű felfüggeszteni azokat a törekvéseket, amellyel a horvát állam kivásárolná a Mol Nyrt. részesedését az INA-ból.
A horvát kormány még 2014 elején fordult nemzetközi döntőbírósághoz. A horvát álláspont szerint a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt, a horvát olajfinomítókban eszközlendő Mol-befektetések, és a magyar befektető megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket. A Mol mindvégig tagadta a vádakat. A genfi döntőbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította.
A döntőbírósági határozat után Plenković 2016. december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a horvát állam kivásárolja a Mol Nyrt. részesedését az INA-ból.
A Mol 2003-ban, az INA privatizációja során szerzett 25 százalék plusz egy részvény mértékű részesedést a horvát olajvállalatban. 2009-ben a Mol megállapodást kötött a horvát kormánnyal, amellyel a Mol irányítói jogokat szerzett az INA-ban, és átvette a horvát vállalat gázüzletágát. Jelenleg az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a társaságban. A cég 44,84 százaléka a horvát államé.
A Mol nem kívánt reagálni a horvát kormány mostani bejelentésére. A vállalat egy novemberi nyilatkozata szerint a 2016-os választottbírósági ítélet megszületése óta az állítólagos korrupcióval kapcsolatban nem merült fel semmilyen új bizonyíték vagy fejlemény. A szerződéseket jogszerűen csak a két fél közös akaratából lehet megváltoztatni, és ezt a felek továbbra is csak az UNCITRAL-szabályok szerint megalakuló és működő választottbíróság előtt tehetik meg – írja az MTI.
Az ügyről még az év elején kérdeztük Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját, aki az Indexnek azt mondta, hogy folynak a tárgyalások. „Soha nem kérdőjeleztük meg a horvát kormány szándékát, amely újra államosítaná az INA-t. Ez a horvát kormány legitim döntése. De ahhoz mindenképpen ragaszkodunk, hogy ez a tranzakció olyan áron valósuljon meg, amely kompenzálja a Mol horvátországi befektetéseit. Ez csak így lehet fair. Jelen pillanatban a felek által elképzelt árak meglehetősen távol állnak egymástól. Addig is azon dolgozunk, hogy az INA még erősebb és jobb vállalat legyen” – fogalmazott még februárban Hernádi Zsolt.
(Borítókép: A Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. egyik fővárosi üzemanyagtöltő állomása. Fotó: Róka László / MTI)