Az öregségi nyugdíjba vonulás korhatára a hatályos törvény (1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról) alapján 2014 óta évről évre sávosan emelkedett (62 évről). A most érvényes korhatárokat még 2009-ben, a Bajnai Gordon vezette kormány javaslatára fogadta el a parlament.

E szerint aki

• 1952. január 1-je előtt született, annak betöltött 62. életév,
• 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
• 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
• 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
• 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
• 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
• 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév kell a nyugdíjhoz.

Ez azt jelenti, hogy 2022-ben végre beáll a 65 éves korhatár – azaz most majd az 1957-ben születettek mehetnek nyugdíjba. Ezzel a folyamat egyelőre lezárul.

Az öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább húsz év szolgálati időt szerzett, és sem belföldön, sem külföldön nem áll biztosítással járó jogviszonyban.

Összességében tehát jövőre az igényelheti a nyugdíját, aki

• betölti a 65 éves nyugdíjkorhatárt, vagyis 1957-ben született,
• az a nő, aki az év folyamán szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges legalább 40 évnyi jogosító időt,
• aki már korábban teljesítette a nyugdíj feltételeit, de annak megállapítását még nem kérte.

A 2022. január 1. és december 31. között megállapítandó nyugdíjak összegének számításánál már új valorizációs szorzókat kell majd alkalmazni, ezekről várhatóan 2022 márciusában jelenik meg kormányrendelet. E szorzók a Nyugdíjguru becslése szerint várhatóan legalább 8,5 százalékkal magasabbak lesznek, mint a 2021-ben alkalmazottak voltak.

Így nőnek a nyugdíjak

Bár 2022-ban továbbra is (immár tizenötödik esztendeje) 28 500 forint marad az öregséginyugdíj-minimum, az árvaellátás minimális összege azonban duplájára, ötvenezer forintra nő, míg az általános nyugdíjemelés öt százalék lesz.

Orbán Viktor kormányfő 2021. december elején jelentette be, hogy három helyett öt százalék lesz a nyugdíjemelés 2022. január elsejétől. Az infláció ugyanis jóval magasabb lehet a korábban vártnál, ez indokolja a növelést. Az indoklás szerint a jegybank előrejelzése alapján a korábban vártnál magasabb lehet a jövő évi infláció. Ennek azért van jelentősége, mivel a nyugdíjemelés szintjét a várt inflációhoz kötik, egészen pontosan ahhoz, ami az adott év költségvetési törvényében szerepel.

Márpedig a 2022-es büdzsében eredetileg három százalék szerepelt, ám már régóta sejteni lehetett, hogy ennél érdemben magasabb lesz a drágulás jövőre.

Az átlagnyugdíj a 2021. novemberi 1,2 százalékos emelés után jelenleg 153 290 forint, ez az összeg 2022. januárban, az ötszázalékos emelés után 160 960 forintra emelkedik. A havi 7670 forintos emelés éves szinten mintegy 92 ezer forintos pluszt jelent az átlagnyugdíjas számára.

Ha pedig 2022 folyamán, egészen pontosan az első nyolc hónapban, azaz január–augusztusban a tényleges inflációs adatokból becsülhető teljes éves infláció mértéke (akár az általános, akár a nyugdíjas fogyasztói kosár szerint) meghaladja az öt százalékot, akkor 2022 novemberében kompenzációt kiegészítő nyugdíjemelést kapnak az államtól az érintettek (ha így a kiegészítés mértéke legfeljebb egy százalékpont, akkor egyösszegű kompenzáció, e felett pedig kiegészítő nyugdíjemelés formájában).

A jövő tavaszi választásoktól nem függetlenül a 2022. februári nyugdíjjal együtt utalják majd a 2022. januári nyugdíjjal egyező összegű pluszjuttatást 13. havi nyugdíjként (az eredeti tervek csak kétheti kifizetésről szóltak 2022-ben).

Ezen túl, amennyiben a jövő évben a magyar GDP növekedési üteme meghaladja a 3,5 százalékot (márpedig a Pénzügyminisztérium legutóbbi prognózisa is 5,9 százalékkal számol 2022 egészére), úgy jövő novemberben újra nyugdíjprémiumot fizethet az állam (ez maximum nyolcvanezer forint lehet.)

(Borítókép: Sean Gallup / Getty Images)